A kutya mint az idősek személyi edzője?
Nem meglepő, hogy a kutyatartás nem csak a mentális egészség megőrzésében és az allergiás betegségek csökkentésében játszik fontos szerepet, hanem egyben fokozott fizikai aktivitásra is késztet.
A BMC Public Health című lapban most megjelent tanulmány szerint a kutyát tartó idősebb személyek körében nagyobb annak esélye, hogy fizikai aktivitásuk eléri az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szintet, mint azok esetében, akiknek nincs kutyájuk. A WHO irányelvei szerint 65 éves kor felett hetente legalább 150 percnyi közepes intenzitású vagy legalább 75 percnyi intenzív testmozgás javasolt.
A rendszeres fizikai aktivitás, például gyaloglás, csökkenti az egészségi kockázatokat, többek között a kardiovaszkuláris kórképek, a cukorbetegség, bizonyos rosszindulatú daganatok és a depresszió előfordulásának esélyét.
A legutóbbi tanulmány szerzői bizonyítékokat idéznek arra, hogy a kutyatartás javíthatja az időskorúak fizikai aktivitását, ugyanakkor kiemelik, hogy a korábbi vizsgálatokban pontatlan volt a fizikai aktivitás monitorozása, mivel az a résztvevők által közölt adatokon vagy hiányos regisztereken alapult.
Mostani vizsgálatukban a szerzők activPAL monitorral látták el a résztvevőket. A combra erősített eszköz a gravitáció érzékelése révén regisztrálja, hogy viselője álló helyzetből éppen leült vagy lefeküdt. A kutatók szerint ez a berendezés „gold standardnak” tekinthető az ülő életmód mértékének meghatározásában.
A vizsgálatban 65 évesnél idősebb személyek vettek részt, 43 kutyatartó és 43 kontrollszemély. A résztvevőket az Egyesült Királyság három régiójából toborozták, akik 2013-ban és 2014-ben három 1 hetes periódusban viselték az activPAL-t. Ez alapján történt a járással, állással és üléssel töltött idő meghatározása, illetve regisztrálták azt is, hogy az idős ember hányszor és mennyi időre ült le.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyát tartó idős személyek naponta átlagosan 22 perccel többet töltöttek sétával, mint a kontrollcsoport tagjai, ami naponta 2760-nal több lépés megtételét jelentette.
„Egy hét távlatában nézve, a gyaloglással töltött többletidő önmagában elegendő ahhoz, hogy megvalósuljon a WHO által javasolt heti 150 perces közepes intenzitású vagy intenzív fizikai aktivitás” – mondja a tanulmány egyik társszerzője, Philippa Dall, a skóciai Glasgow Caledonian University munkatársa.
Ezen túlmenően az is kiderült, hogy a kutyatartó idősek rövidebb időt töltenek folyamatos üléssel, mint a kutyát nem tartók. Ugyanakkor az ülőtesthelyzet időtartama összességében nem különbözött lényegesen a két csoportban.
Az adatok alapján a szerzők azt javasolják, hogy az egészségügyben dolgozók népszerűsítsék betegeik körében hogy egyedül vagy másokkal társulva vállaljanak kutyát, ezzel ugyanis sokat tehetnek fizikai aktivitásuk és erőnlétük javításáért.
A vizsgálat erősségei – nevezetesen a megbízható aktivitásmonitorozás – mellett nem hallgatják el kutatásuk gyengéit sem. A vizsgálat obszervációs jellege miatt nem volt alkalmas ok-okozati összefüggések levonására. A részvétel önkéntes alapon történt, így nem zárható ki, hogy a jelentkezők eleve aktívabb életmódot folytattak, mint az átlagpopuláció tagjai.
Mindazonáltal a vizsgálat adatai ismét megerősítik azt, hogy az egészségi állapot szempontjából is hasznos házi kedvencek tartása. „Vizsgálatunk rávilágított, hogy a kutyás életmód idősebb korban is segíthet a kellő fizikai aktivitás hosszú távú fenntartásához, sőt fokozásához” – hangsúlyozza a közlemény másik társszerzője, Nancy Gee, a WALTHAM Centre for Pet Nutrition képviseletében.
