A levofloxacin csökkentheti a fertőzés kockázatát leukémiás fiataloknál
A levofloxacin antibiotikum igen hatásosan csökkentette az akut limfoblasztos leukémia (ALL) miatt kemoterápiás kezelés alatt álló gyermekekben a fertőzés kockázatát.
A St. Jude Children’s Research Hospital kutatói a Clinical Infectious Diseases című lapban közölték azokat az eredményeket, amelyeket az akut limfoblasztos leukémia (ALL) indukciós terápiája kapcsán fellépő infekciók megelőzésére alkalmazott antibiotikum terápiával elértek. Ez az eddigi legnagyobb elemzés az ilyen betegeknek adott proaktív antibiotikumterápia biztonságosságáról és hatásosságáról. Bár a levofloxacinnal végzett profilaktikus antibiotikumterápia a felnőtt ALL-betegek rutin ellátásának részét képezi, a mostani vizsgálat nyilvánosságra kerüléséig alig rendelkeztünk adatokkal a gyermekkorú ALL-betegeknél alkalmazott profilaktikus antibiotikumterápia biztonságosságáról és hatásosságáról. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a gyermekeknél alkalmazott proaktív antibiotikumkezelésről úgy gondolták, hogy talán elősegíti gyógyszerrezisztencia kialakulását, ami különösen igaz az életveszélyes infekciók terápiájában adott antibiotikumokra.
A kemoterápia első heteiben gyakran meredeken csökken a fehérvérsejtszám, ami neutropéniához vezet, a beteget életveszélyes fertőzések veszélyének kitéve és késleltetve az onkológiai kezelést. Az Egyesült Államok országos statisztikái szerint a fiatal ALL-betegek körében akár a 4 százalékot is elérheti a kezeléssel összefüggő fertőzések okozta halálozás aránya.
Dr. Joshua Wolf, a kórház fertőzőosztályának szakorvosa és munkatársai arról számoltak be, hogy a levofloxacinnal vagy egyéb antibiotikummal végzett preventív terápia 70 százalékkal csökkentette az infekció (köztük a láz és a szepszis) esélyét olyan ALL-betegeknél, akiknél az indukciós terápia alatt neutropénia lépett fel. A levofloxacin legalább 95 százalékkal csökkenti az antibiotikumhasználattal összefüggő Clostridium difficile-infekció előfordulási valószínűségét is. (A kórházban szerzett C. difficile-fertőzés csaknem hétszeres halálozási rizikóval jár a gyermekbetegek körében.)
Levofloxacin adásával mérsékelhető az elsőként alkalmazott antibiotikumok (pl. vancomycin vagy cefepim) iránti igény. Az említett antibiotikumok adása akkor szükséges, ha a kezelés kapcsán fertőzések lépnek fel. A szerzők ezzel a csökkent expozícióval magyarázzák azt, hogy a levofloxacin miként csökkenti a C. difficile-fertőzések esélyét, mivel az antibiotikumkezelés rizikófaktornak számít C. difficile-infekció kialakulására.
A most közzétett vizsgálatba 344 olyan beteget vontak be, akiknél újonnan állították fel ALL diagnózisát. A betegtoborzás 2007 és 2016 között zajlott. A betegek profilaktikus antibiotikumterápiája egészen 2014 júliusáig saját kezelőorvosuk belátása szerint történt. A kórházi terápiás irányelvek azonban 2014 augusztusában úgy módosultak, hogy az ALL indukciós terápiája alatt minden olyan esetben profilaktikus levofloxacin adás indokolt, amikor olyan neutropénia alakult ki, melynek várható időtartama meghaladja a hét napot.
Az irányelvek módosítása alkalmas volt arra, hogy a szerzők összehasonlítsák az infekciós arányokat 173, preventív antibiotikumadásban nem részesült beteg esetében olyan betegekkel, akik profilaktikus célzattal levofloxacint (n = 69) vagy más antibiotikumot – tipikusan cefepimet, ciprofloxacint vagy vancomycint − (n = 102) kaptak. Kizárták a vizsgálatból azokat az eseteket, amikor a fertőzés az indukciós terápia előtt vagy annak korai szakaszában lépett fel.
Az adatok azt jelzik, hogy a bármilyen profilaktikus kezelésben részesült neutropéniás betegeknél jóval kisebb valószínűséggel alakult ki láz, mint a profilaxisban nem részesült társaiknál.
Ezzel szemben a C. difficile-fertőzések előfordulásának csökkenését csak a levofloxacinnal kezelt betegek csoportjában figyelték meg. A levofloxacin a fluorokinolon antibiotikumok egyik képviselője, mely az állatkísérletes tapasztalatok szerint eredményesebben csökkenti a C. difficile-infekció előfordulását, mint más antibiotikumok. Levofloxacin adásával az egyéb antibiotikumok iránti igény is csökkenthető. Részben erre a csökkent expozícióra vezethető vissza a C. difficile-fertőzések ritkább előfordulása a levofloxacinnal kezelt betegekben.
Mindeközben az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia nem fokozódott szignifikánsan annak ellenére, hogy a fertőzések megelőzése érdekében gyakrabban került sor levofloxacin alkalmazására.
