A Moderna védőoltás utáni ritka lokális reakciók
A Moderna gyártású COVID-19 elleni vakcina első adagjának felvétele utáni 11. napon belül a beadás helyén lokális reakció jelentkezhet, mely akár további 11 napig is fennállhat.
A The New England Journal of Medicine márciusi online levelezési rovatában bostoni orvosok (Massachusetts General Hospital) a Moderna vakcina első adagjának beadása utáni azonnali és késleltetett helyi bőrreakciók megjelenésére hívták fel a figyelmet. Levelük célja az volt, hogy „további beszámolókra bíztassuk a kollégákat, mivel az információk fontosak a betegek és a kollégák számára egyaránt, segíti a vakcinálás komplettálását, csökkenti a felesleges antibiotikum-használatot” – írták végül a szerzők.
Indításként egy nagy Fázis III. vizsgálatra hivatkoznak, melyben a SARS-CoV-2 elleni mRNA-1273 vakcina első adagjának beadása utáni helyi reakciókat figyelték (Baden): az esetek jelentős hányadában (84,2%-ában) azonnali injekciós reakciók jelentkeztek. Későbbi, „halasztott” lokális reakciókat (meghatározásuk szerint a beadás utáni nyolcadik napon, vagy azon túl keletkezőket) viszonylag ritkán, 30.420 résztvevő közül az első adag beadása után 244 esetben (0,8%), míg a második adag beadása után 68 betegnél (0,2%) láttak. Főleg erythema, induráció és érzékenység jelentkezett, melyek jellemzően 4-5 napon belül eltűntek. A kérdést az említett Fázis III vizsgálatban tovább nem részletezték.
A bostoni orvosok levelükben 12 beteg reakcióiról számoltak be, közülük 10 beteg felkarjának cután reakcióiról színes fotókat is mellékeltek. Az első dózis utáni, későbbi lokális reakciók átlagosan 8 nappal az injekció után jelentkeztek és 2-11 (átlagosan 6) nap alatt felszívódtak, ill. eltűntek. A reakció egyébként nem minden esetben az injekciós helyen jelentkezett: egy 40 éves nőnél a tenyéren és az ujjain papulák jelentek meg, melyet a szerzők az oltással hoztak összefüggésbe. Egy 43 éves férfi könyökének bőrén csalánkiütés-jellegű foltok alakultak. 12 beteg közül 5-nél 10 cm-nél nagyobb átmérőjű, grade 3 súlyosságú plakkok keletkeztek az injekciós helyen, a lokális reakciókhoz néha általános tünetek is társultak. Két betegnél további bőrreakciók is voltak. A legtöbb beteg tüneti kezelést kapott (jegelés, antihisztaminok), egyesek glucocortikoidokat is kaptak (lokálisan és/vagy szájon át), 1 betegnek pedig antibiotikumot adtak presumptiv cellulitis miatt.
A kutatók szerint késői típusú T-sejt által mediált hiperszenzitivitás állt a folyamtok hátterében – amit egy, az említett 12 betegtől független beteg bőr-biopsziájával is igazoltak: ebben perivasculáris és perifolliculáris lymphocytás infiltráció látható ritka eosinophilokkal és elszórtan hízósejtekkel.
Dr. Kimberley Blumenthal és munkatársai azt vallják, hogy ezek a ritka reakciók nem adnak okot arra, hogy leálljunk a beteg további vakcinálásával: már 2012-ben kimutatták, hogy sem a lokális, injekciós reakciók, sem a késői hiperszenzitivitási reakciók nem kontraindikálják a további vakcinálást (Kelso). Mind a 12 beteget bíztatták a második adag felvételére, ami teljesebbé teszi a SARS-CoV-2 elleni védelmet. A betegek felénél nem jelentkezett újra a lokális reakció, de 3 betegnél pedig az elsőhöz hasonló, de enyhébb bőrreakció jelentkezett, és ezek a második injekció után hamarabb (1-3 nap, átlagosan 2 nap) alakultak ki.
Források:
