Biohasonló szerek makuladegenerációban
Időskori makuladegenerációban és diabéteszes makulaödémában az aflibercept biohasonló gyógyszerek egyező hatékonyságot mutattak az originális referencia gyógyszerrel.
- Új készítmény időskori makuladegeneráció és diabéteszes makulaödéma kezelésére
- Új fejlesztések a neovascularis AMD kezelésében
- Mi történt a magyar szemészetben az elmúlt harminc évben?
- Brolucizumab makuladegenerációban
- Macula-degeneráció kezelése szubretinális implantátummal
- Mesterséges retina macula-degenerációban
Az American Society of Retina Specialists idei évi közgyűlésén bemutatott két regisztrációs vizsgálatban az aflibercept biohasonló készítményei a referenciagyógyszerhez hasonló eredményeket mutattak a makulabetegség két formájában. Ezek a biohasonló szerek csökkenthetik az intravitreális injekciók költségeit, és több beteg számára teszik lehetővé, hogy a vakság megelőzése érdekében időben hatékony beavatkozásban részesüljön.
A 3. fázisú vizsgálatok a nedves (neovascularis) típusú időskori makuladegenerációban (nAMD) szenvedőkben az SB15 (Samsung Bioepis) 56 hetes vizsgálata, diabéteszes makulaödémában (DME) szenvedőkben pedig a (Celltrion) CT-P42 nevű 24 hetes vizsgálata volt.
SB-15 nAMD-ben
A kettős maszkolású, multicentrikus nAMD-vizsgálatban 449 résztvevőt véletlenszerűen osztottak két csoportra, az egyik csoport 12 héten át, három egymást követő alkalommal 4 hetente 2 mg SB15-öt, a másik csoport ugyanilyen időzítéssel a referencia készítményt, az afliberceptet (Eylea, Regeneron Pharmaceuticals) kapta. A kezelések a 48. hétig 8 hetente történtek. A 32. héten a résztvevőket újból randomizálták, egyik csoportjuk továbbra is SB15-öt kapott (n = 219), másik csoportjuk továbbra is a referencia afliberceptet (n = 108), míg harmadik csoportjuknál a referencia aflibercept kezelést SB15-re váltották (n = 111). Az 56 hetes vizsgálatot 425 résztvevő (97%) fejezte be.
A vizsgálat elsődleges végpontja a legjobb korrigált látásélesség (BCVA) változása volt a kiindulási értékhez képest a 8. héten. A kutatók szerint ebben a mutatóban a 48. hétre a csoportok között hasonló volt a javulás. Az átlagos változás a kiindulási értékhez képest 7,3 betű volt az SB15 csoportban, 7,5 a referencia aflibercept csoportban és 7,9 a kezelést váltó csoportban. Nem észlelték új gyógyszerellenes antitestek kialakulását azoknál a résztvevőknél, akiknek a kezelését a referencia afliberceptről SB15-re váltották.
"Egyre több információ utal arra, hogy a referenciatermékekről a biohasonlóra való átállás biztonságos és hatékony" - mondta Dr. Min Sagong (Yeungnam University College of Medicine, Daegu, Dél-Korea) az eredmények ismertetésekor - amelyek júniusban a JAMA Ophthalmology-ban (https://jamanetwork.com/journals/jamaophthalmology/fullarticle/2805760) is megjelentek.
A vizsgálatban a biohasonló az 56. hétig ugyanolyan hatásosnak bizonyult, mint a referencia-gyógyszer, többek között a BCVA, a centrális almező vastagsága és a folyadékstátusz tekintetében. "A biztonsági adatok összehasonlíthatóak voltak, nem fordult elő intraoculáris gyulladás, retina vasculitis vagy érelzáródás. Az immunogenitás és a PK-profilok is alátámasztották a két gyógyszer közötti hasonlóságot" - mondta.
CT-P42 a DME-ben
A CT-P42 kettős maszkolású, aktív kontrollos vizsgálatában 360 olyan beteget vontak be, akiknél a központi almező vastagsága legalább 350 mikrométer volt, és a vizsgált szemmel 73-34 betű közötti BCVA-pontszámot értek el. A résztvevők véletlenszerűen kaptak 2 mg CT-P42-t (n = 180) vagy referencia afliberceptet (n = 180) intravitreális injekció formájában az első 16 hétben havonta, azt követően pedig 8 hetente. Mindkét csoportban a betegek több mint 95%-a befejezte a vizsgálatot.
Dr. David Brown, a houstoni Retina Consultants of Texas klinikai kutatási igazgatója elmondta, hogy a vizsgálat elsődleges végpontja teljesült, a BCVA a kiindulási értékhez képest a 8. héten átlagosan jelentősen változott. Hangsúlyozta, hogy a 8. heti időpontot általában a biohasonló intravitreális szerek regisztrációs vizsgálataiban használják, mivel a látás a vizsgálat korai időszakában javul a leginkább, és a hatékonyságban mutatkozó különbség 2 hónapon belül válik nyilvánvalóvá, és ez a legérzékenyebb időpont annak kimutatására, ha a bioszimilárisok nem olyan hatékonyak, mint a referenciatermék.
A BCVA változása mindkét szer esetében hasonló volt. A 8. hétre a CT-P42-t kapó csoport 9,4 betűvel javult, míg a referencia afliberceptet kapó csoport 8,9 betűvel. Az 52. héten értékelt másodlagos végpontok közé tartozott a hatékonyság: a 15 betűvel jobb látásélességet elérők aránya, a központi almező vastagságának átlagos változása a kiindulási értékhez képest, valamint az, hogy a diabéteszes retinopátia súlyossági pontszáma milyen arányban javult legalább két lépcsőfokot a kiindulási értékhez képest. A biohasonló szer biztonsági profilja is hasonló volt a referencia afliberceptéhez. A CT-P42 esetében a kezeléssel összefüggő mellékhatásokat (TEAE) észlelő résztvevők aránya 50,3% volt, míg a referencia aflibercept esetében 53,7%. A legalább egy thromboembóliás TEAE-t elszenvedők aránya mindkét csoportban azonos, 1,7% volt. Az injekcióval összefüggő TEAE-k tekintetében nem volt különbség a csoportok között.
A Celltrion a jelentések szerint júniusban nyújtotta be az amerikai hatósági engedély iránti kérelmét.
Az SB15 tanulmányt a Samsung Bioepis finanszírozta. A CT-P42 vizsgálatot a Celltrion finanszírozta.
Forrás:
2023 Annual Meeting of the American Society of Retina Specialists. Presented July 29-30, 2023. Aflibercept Biosimilars Show Comparability to Reference Drug in Registration Trials for nAMD and DME