Erősítő edzés ajánlott migrénben
Új kutatási eredmények szerint az erősítő edzéssel csökkenthető leginkább a migrén előfordulási gyakorisága. Ezt követik a nagy intenzitású aerob gyakorlatok, és mindkét mozgásforma megelőzi a migrén kezelésére használt élvonalbeli gyógyszereket: a topiramátot és az amitriptilint.
- A migrén rohamterápiája
- Kardiovaszkuláris kockázat migrénben
- Krónikus migrén és temporomandibularis rendellenességek
- A fejfájások differenciáldiagnosztikája
- Új lehetőségek a migrén kezelésében
- A migrénes nők gyakrabban lesznek szívbetegek
- A migrén vaszkuláris eredetére utaló génváltozatok
- Hormonpótlás, migrén és stroke
- Az amitriptylin hatása a migrénes betegek funkciócsökkenést jelző pontszámaira
- A migrén megelőzésének ígéretes gyógyszere
- Az idült mindennapos fejfájás diagnózisa és kezelése
- Migrént megelőző segédeszköz
- Migrén esetén felesleges az azonnali radiológiai vizsgálat
Az erősítő edzés és az aerob gyakorlatok összehasonlítása
Dr. Yohannes W. Woldeamanuel (Stanford University School of Medicine, California) munkatársaival 21 klinikai vizsgálat hálózati metaanalízisével hasonlították össze az erősítő edzés és az aerob gyakorlatok hatékonyságát migrénben. A teljes minta 1195 migrénes páciensből állt (nő-férfi arány: 6,7:1), az átlagéletkor 35,5 év volt. A résztvevők 3 csoportja erősítő edzést/rezisztencia tréninget (átlagosan 9,3 héten át, 50 órán keresztül) vagy nagy intenzitású aerob gyakorlatokat (átlagosan 9,3 héten át, 56 órán keresztül), illetve közepes intenzitású aerob gyakorlatokat (átlagosan 10,7 héten át, 45,3 órán keresztül) végzett. Mindhárom mozgásforma hatékonyabban csökkentette a migrén előfordulási gyakoriságát a placebo csoportokban megfigyelthez képest. A leghatékonyabbnak az erősítő edzés bizonyult: az átlagos különbség a havi migrénes napok számában az aktív és a placebo csoport között -3,55 (95% CI: -6,15 - -0,95) volt. Ezt a hatékonyság sorrendjében a nagy intenzitású aerob gyakorlatok (-3,13 (95% CI: -5,28- -0,97)), majd a közepes intenzitású aerob gyakorlatok (-2,18 (95% CI: -3,25 - -1,11)), a topiramát, a placebo és az amitriptilin követték. Woldeamanuel szerint az erősítő/rezisztencia tréning elsődleges hatékonyságát magyarázhatja, hogy az kifejezetten a nyak-váll régió főbb izmainak erősítését célozza, ahonnan a fájdalom kiindulhat.
Edzési ajánlások
„Az erősítő edzés növeli, illetve megőrzi a zsírmentes izomtömeget, ami kapcsolatban áll a migrén gyakoriságának csökkenésével. Kutatási eredmények szerint a zsírmentes testtömeg megőrzése legyőzi a centrális szenzitizációt különféle fájdalom szindrómákban” – mondta Woldeamanuel.
Véleménye szerint a nagy intenzitású aerob gyakorlatok azért hatékonyabbak a közepes intenzitású gyakorlatoknál, mert endogén molekulák (ópioidok és endocannabinoidok) szaporodnak fel az edzés hatására, amelyek közreműködnek a fájdalomcsökkentésben. A migrént ugyanis korábban mind az ópioid, mind az endocannabinoid jelösvények elégtelen működésével kapcsolatba hozták.
Az új eredmények és saját tapasztalataik alapján a kutatók a következő ajánlásokat fogalmazzák meg:
-Az erősítő edzést a maximális ismétlésszám 50%-ával ajánlott elkezdeni, 2-3-szor 12-15 ismétléssel, heti három alkalommal. Alkalmanként 45-60 perces edzés ajánlott 10 perc bemelegítéssel, nyújtással és lazítással. Az edzési napok között aktív pihenőnapokat is érdemes beiktatni alacsony intenzitású gyakorlatok végzésével. Minden izomra – beleértve a nyak, a váll és a felső végtag izmait – érdemes edzeni, körforgásos szisztéma szerint.
-A nagy intenzitású aerob gyakorlatokat intervallum edzés formájában, a maximális légzési kapacitás 55%-ával vagy a maximális szívfrekvencia 50%-ával ajánlott elkezdeni. Heti háromszor 45-60 perces edzés ajánlott 10 perc bemelegítéssel és nyújtással.
A fellángolások kezelése
Woldeamanuel szerint a fejfájás fellángolása az edzési időszak alatt normálisnak tekinthető, és azzal magyarázható, hogy amikor a páciens jól érzi magát, túlzott mértékben edz, de amikor rosszul van, abbahagyja az edzést. A fellángolások kezelésének legjobb módszere az „egyenletes stratégia”, vagyis nem szabad túlzásba vinni az edzést a tünetmentes napokon, és el kell kerülni a túlzott mértékű pihenést a fejfájásos napokon.
Dr. Elizabeth Loder (alelnök, tudományos ügyek felelőse (Department of Neurology, Brigham and Women's Hospital), valamint neurológus professzor (Harvard Medical School, Boston, Massachusetts)) szerint „érdemes minden ilyen jellegű vizsgálat összegyűjtésével és összegzésével segíteni a pácienseket és az orvosokat a különféle mozgásformák potenciális értékének megértésében.” Hozzátette, hogy az összefoglaló tanulmány elkészítésekor a kutatók „gondosan odafigyeltek a beválogatott vizsgálatok minőségére”.
„Az edzés olyan tevékenység, amit a páciensek egész életükön át végezhetnek és alkalmazhatnak a migrénes rohamok megelőzésére a nemkívánatos hatásokkal bíró mindennapos gyógyszerszedés vagy ismétlődő injekciófelvétel helyett” – nyilatkozta Woldeamanuel.
A vizsgálatot a National Institute of Neurobiological Disorders and Stroke (National Institute of Health) támogatta.
Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/984472
