A migrén rohamterápiája
Az Allergan PLC november 19-én hozta nyilvánosságra az ACHIEVE II vizsgálat újabb eredményeit, melyek szerint az ubrogepant biztonságos és hatásos a migrén rohamterápiájában.
- Ubrogepant migrénre
- Új lehetőségek a migrén kezelésében
- Európában is pozitiv vélemény a migrén elleni fremanezumabra
- Még egy migrén elleni szumatriptán tartalmú orrspray
- Pozitív vélemény a migrén elleni Emgality-re
- Emgality - újabb szer a migrén megelőzésére
- Framanezumab migrén megelőzésre
- Rimegepant akut migrénes rohamban
- Erenumab migrén megelőzésre
Az Allergan PLC november 19-én a The Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban hozta nyilvánosságra a fázis III ACHIEVE II klinikai vizsgálat eredményeit, melyek szerint az ubrogepant vizsgálati hatóanyag a placebóval szemben hatásosabbnak bizonyult a migrén gyors kezelésében (rohamterápia), ezen felül pedig biztonságossága és tolerálhatósága is megfelelő volt. Az ubrogepant az adagolást követően két órán belül szignifikánsan jobban csökkentette a fájdalmat, valamint hatásosan csökkentette a migrénnel együtt járó kellemetlen tüneteket is. Amennyiben engedélyezésre kerül, az ubrogepant lesz az első kis molekulás orális kalcitonin-génnel rokon peptid (CGRP) receptor antagonista, mely a migrén akut kezelésére használható (ún. rohamterápiás szer).
A vizsgálati hatóanyagról (ubrogepant)
Az ubrogepant (MK-1602) egy potens, orálisan adagolható CGRP (kalcitonin-génnel rokon peptid) receptor antagonista. Újdonsága, hogy kis molekulájú szer, ellentétben a CGRP-R antagonisták többségével, amelyek biológiai készítmények. Irodalmi adatokból ismert, hogy a CGRP széles spektrumú biológiai hatásokkal rendelkezik az érzőrendszerben. A trigeminális ganglionban a CGRP a kis és közepes neuronokban és a rostokban expresszálódik, míg annak receptor komponensei (kalcitonin receptor-szerű receptor, CLR és a receptor-aktivitást módosító fehérje 1, RAMP1) a nagy neuronokban és a szatellita gliasejtekben. A migrén patogenezisében meghatározó szerepet tulajdonítanak a trigeminovaszkuláris rendszer aktivációjával összefüggő eseményeknek, melyek a dura matert beidegző primer szenzoros afferensek, illetve a teljes trigeminális fájdalomérző pálya aktiválódásához és/vagy szenzitizációjához vezetnek. A trigeminális primer afferensekből felszabaduló szenzoros neuropeptidek közül jelenleg a CGRP kórélettani szerepe tűnik a legjelentősebbnek, mivel a kemény agyhártyát és a meningeális vérereket beidegző trigeminális érzőneuronok jelentős mértékben expresszálják a CGRP-t, amely a fejfájás során kóros mennyiségben áramlik ki az idegsejtekből.
Az ACHIEVE II klinikai vizsgálatról
A fázis III ACHIEVE II (NCT02867709) randomizált, multicentrikus, kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat volt, melyet a migrén rohamterápiájában orálisan adagolt ubrogepant hatásosságának, biztonságosságának és tolerabilitásának elemzésére végeztek 1686 beteg bevonásával. A három vizsgálati kar közül az elsőben a betegek 25 mg ubrogepant hatóanyagú tablettát vettek be roham jelentkezésekor, és lehetőségük volt 2-48 órán belül egy második tabletta bevételére is. A második karon a betegeknek 50 mg hatóanyagot tartalmazó tablettát adtak ugyanezen elvek szerint, míg a harmadik karon placebót tartalmazó tabletta kiosztására került sor. A vizsgálat elsődleges végpontja a tabletta bevételétől számított 2 óra elteltével mért fájdalommentes betegek aránya volt, melyet elektronikus naplóban (eDiary) rögzítettek a vizsgálat résztvevői, és ugyanebben a naplóban kellett megjelölniük egy fájdalomskálán a fejfájás súlyosságát is. A vizsgálatban társ elsődleges végpontként szerepelt még azon betegek aránya is, akiknél a legsúlyosabb kísérő tünet (fotofóbia, fonofóbia vagy hányinger) a tabletta bevételét követő 2 órával megszűnt. Másodlagos végpontokként a fájdalom illetve a kísérő tünetek enyhülését szerepeltették a vizsgálatban. Az eredmények szerint fájdalommentességet a placebóhoz képest (14,3%) statisztikailag szignifikánsan magasabb arányban, 20,7%-ban (25 mg) illetve 21,8%-ban (50 mg-os dózis) értek el a betegek, és az 50 mg-os hatóanyag-tartalmú tabletta szignifikánsan jobbnak bizonyult a placebónál a kísérő tünetek megszüntetésében is (38,9% a placebóval elért 27,4%-hoz képest). Az 50 mg-os tabletta a placebónál hatásosabban szüntette meg a fényérzékenységet (43,8% ill. 35,5%), valamint a hangérzékenységet (54,1% ill. 46,3%).
Mellékhatások
A klinikai vizsgálatok során az ubrogepant mellékhatásprofilja a placebóval összemérhető volt mind a 25, mind az 50 mg-os dózisú tabletták esetében. A leggyakoribb (a betegek legalább 2%-ánál, vagy a placebóhoz képest legalább kétszeres gyakorisággal jelentkező) mellékhatás az émelygés (2-4%) volt.
A migrén kezeléséről
A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) konszenzus kritériumrendszere alapján a fejfájásbetegségeket három csoportba sorolják: elsődleges, másodlagos fejfájások és fájdalmas kraniális neuropátiák. A migrén az elsődleges fejfájásbetegségek közé tartozó visszatérő féloldali, lüktető, kísérő tünetekkel járó (hányinger, hányás, hang- és fényérzékenység) fejfájás-rohamokban jelentkező, az életminőséget nagymértékben károsító, gyakori neurológiai megbetegedés, mely az átlagpopuláció 16%-át érinti (a nemi arány: 25% nő; 6% férfi). Az Egyesült Államokban 31 millióan, hazánkban megközelítően 1,6 millióan szenvednek a betegségben, és Magyarországon a migrénes fejfájás miatt havi 1,4 millió munkanapra tehető a munkából való kiesés, illetve 2,8 millióra a csökkent hatékonysággal ledolgozott munkanapok száma.
A migrénes rohamokon belül négy fázist lehet megkülönböztetni, melyek együttesen akár 3 és 5 nap közötti időtartamot is felölelhetnek. A roham a betegek jelentős részénél egy néhány órától akár napokig is tartó előfázissal veszi kezdetét, melyet olyan általános tünetek jellemezhetnek, mint például ingerlékenység, fáradékonyság, gyakori ásítozás, fokozott étvágy, hangulatváltozások vagy nyaki fájdalmak. A betegek körülbelül egyharmadánál egy aura fázis is kialakulhat, melyet általában 5-20 perc alatt kifejlődő és kevesebb, mint egy órán át tartó vizuális, szomatoszenzoros és/vagy motoros tünetek alkotnak. A következő és egyben leginkább megterhelő fázis a fejfájásos fájdalom időszaka, melyet kezeletlen vagy sikertelenül kezelt esetben legalább 4, de akár 72 órán keresztül tartó, többségében féloldali (kisebb részben kétoldali) közepes vagy súlyos erősségű, általában lüktető jellegű vagy görcsös fejfájás jellemez. A fájdalmat gyakran hányinger, hányás, a szagok, a fény és a hangok iránti túlérzékenység (ozmo-, foto- és fonofóbia), valamint allodínia (az egyébként fájdalmatlan ingerek fájdalmassá válása) kíséri. A migrénes roham egy jellemzően 18-24 órán át tartó utófázissal zárul, mely során a betegek életminőségét továbbra is olyan panaszok csökkenthetik, mint a fáradtság, dekoncentráltság és irritabilitás, míg mások eufórikus állapotról számolnak be.
A migrénes rosszullét során alkalmazható gyógyszerek hatásmódjuk alapján csoportosíthatóak, nem-specifikus és specifikus farmakonokra. A nem-specifikus fájdalomcsillapítók egyéb típusú nociceptív és gyulladásos fájdalmakban is alkalmazhatóak, míg a specifikus vegyületek csak migrénben és cluster fejfájásban indikálhatóak. A terápia a fejfájás erősségéhez illeszkedik, ez alapján az alábbiak javasolhatóak:
- Enyhe fejfájás esetén: minor analgetikumok (aszpirin, NSAID-ek), szükség szerint hányáscsillapítókkal kombinálva.
- Közepes fejfájáskor: minor analgetikum hányáscsillapítókkal és/vagy koffeinnel kombinálva. Specifikus rohamgyógyszerek (ergotamin-származékok, triptánok) alkalmazása javasolt.
- Súlyos fejfájás esetén: specifikus rohamgyógyszer, szükség szerint antiemetikummal és/vagy NSAID-del kombinálva.
A migrén roham terápiájában jelenleg ’arany standard’-ot jelentenek a triptánok, melyek 5-HT 1B/1D receptor agonista hatással rendelkeznek. Ezen farmakokinetikai tulajdonságukkal alapvetően befolyásolni képesek a trigeminovaszkuláris rendszer aktivációját és szenzitizációját, kedvezően alakítva a migrénes páciensek állapotát. Gyógyszerbeviteli módjuk sokrétű: orális, nazális és szubkután forma. A szumatriptán (Cinie, Imigran, Sumatriptan Orion, Sumatriptan Polpharma, Triptagram) tabletta ajánlott dózisa 50-100 mg, az orrspray 20 mg (Tosymra), a szubkután injekció pedig 6 mg-os adagban javasolt. A zolmitriptán (Zomig, Zomigon, AscoTop, Zomigoro) tabletta ajánlott adagja 2,5 mg, míg a szájon át adható eletriptán (Relpax, Seralgo) hatékonynak bizonyult 20-40 mg-os dózisban.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Ubrogepant May Treat Acute Migraine Attacks Effectively
Ubrogepant for the Treatment of Migraine
Microglia reakciók a trigeminovascularis rendszer aktivációja során
