Gyulladásgátlók COVID-19-ben

A Journal of the American Medical Association folyóirat július 10-én közölt cikkében jelent meg annak a vizsgálatnak az összefoglalója, amelyet még 2020. áprilisában indított az amerikai National Institutes of Health (NIH) alá tartozó National Center for Advancing Translational Sciences (NCATS) annak a feltevésnek a tisztázására, hogy egyes gyulladásos kórképek, például a reumatoid artritisz vagy a pszoriázis kezelésére használt hatóanyagok előnyösen alkalmazhatók-e a COVID-19 kezelésére. Többek között ennek a vizsgálatnak a lefolytatására az NIH egy állami-magán vegyesvállalatot is létrehozott Accelerating COVID-19 Therapeutic Interventions and Vaccines (ACTIV) néven azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a leghatásosabb COVID-19 elleni kezelések és oltóanyagok kifejlesztését. Az ACTIV-1 Immune Modulator (IM) klinikai vizsgálatban egyszerre több immunmoduláns, gyulladásgátló hatóanyag hatásosságát hasonlították össze COVID-19-ben szenvedő hospitalizált betegek kezelésében a standard terápiával elérhető eredményekkel. (A klinikai vizsgálatban alkalmazott standard terápia remdesivir és dexametazon kezelést tartalmazott.) A kutatók három hatóanyagot értékeltek, infliximab, abatacept és cenicriviroc, amelyek közül az eredmények szerint az első kettő szignifikánsan csökkentette a mortalitási arányt, ám egyik sem rövidítette le a felépülési időszakot.

Az infúzióval adagolt, Orencia (Bristol-Myers Squibb) márkanéven forgalmazott abataceptet a reumatoid artritiszhez társuló ízületi duzzanat, fájdalom és fáradtság kezelésére használják, és a T-sejt válasz csökkentésével fejti ki hatását. A szintén infúziós adagolású, Remicade (Janssen Biologics) márkanéven ismert infliximabot általában metotrexáttal kombináltan alkalmazzák reumatoid artritiszben szenvedő felnőttek és krónikus, súlyos plakkos pikkelysömörben szenvedő felnőtt betegek kezelésére. Az ACTIV-1 klinikai vizsgálatban az abatacept és az infliximab alkalmazására egyetlen infúziós kezelés révén került sor.

Az abatacepttel kezelt COVID-19 betegek esetében 509 betegből 56 halálozott el a kezeléstől számított 28. napig (ez 11%-os mortalitást jelent). Ehhez képest a placebo csoportban 510 betegből 77 vesztette életét ugyanezen idő alatt (15,1%-os mortalitás), ami 4,1%-os különbséget, vagyis csaknem 21-gyel kevesebb halálesetet jelentett az abataceptet kapó betegek körében.

Az infliximabbal kezelt betegeknél 517 betegből 52 hunyt el a 28. napig (10,1%-os halálozási arány), ugyanakkor a placebo csoportban 516 betegből 75 vesztette életét a 28. napra (14,5%-os halálozás), ami a vizsgált populációban 4,4%-os különbséget, vagyis 23-mal kevesebb halálesetet jelentett az infliximabbal kezelt betegek körében.

Bár ebben a vizsgálatban az immunmoduláns hatóanyagok a standard ellátással együtt alkalmazva nem eredményeztek statisztikailag szignifikáns különbséget a gyógyulási idő tekintetében, a vizsgálatot vezető William G. Powderly szerint a mortalitásban jelentkező különbség klinikailag fontosnak tekinthető. Powderly szerint az ilyen típusú tanulmányok kulcsfontosságúak a COVID-19 miatt hospitalizált betegek számára, mivel ezek az eredmények azt jelentik, hogy a lehetséges kezelési opciók folyamatosan bővülnek.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Anti-inflammatory drugs did not speed COVID-19 recovery but prevented deaths, national study finds

Abatacept, Cenicriviroc, or Infliximab for Treatment of Adults Hospitalized With COVID-19 Pneumonia

Irodalmi hivatkozás:

Jane A. O'Halloran et al, Abatacept, Cenicriviroc, or Infliximab for Treatment of Adults Hospitalized With COVID-19 Pneumonia, JAMA (2023). DOI: 10.1001/jama.2023.11043