Hangulatingadozások követése bipoláris zavarban

A European College of Neuropsychopharmacology közlése szerint Dr. Diego Hidalgo-Mazzei vezetésével egy barcelonai kutatócsoport és egy edingburghi adattudós a bipoláris zavarban bekövetkező hangulatváltozások valós idejű, objektív észlelésének módszerének kifejlesztését kezdte meg igen jó kezdeti eredményekkel.

A folyamatban lévő vizsgálatba 38 bipoláris zavarban szenvedő beteget és 19 egészséges kontrollszemélyt vontak be, akik mindegyike egy kereskedelmi forgalomban is kapható Empatica E4 okoskarkötőt viselt 48 órán keresztül. A körülbelül 1600 dollárba kerülő karkötő különböző fiziológiai paraméterek mérésére alkalmas eszköz, de a kutatókat leginkább a bőr elektrodermális aktivitása érdekelte. Ez a paraméter a bőr elektromos vezetőképességének változását használja fel arra, hogy az idegrendszer reaktivitásán keresztül jelezze a stressz szintjét. Ez egy potenciális, valós idejű indikátora annak, hogy valaki mániás, depressziós vagy normál hangulati állapotban van-e. A kutatók azt figyelték meg, hogy a bipoláris zavarban szenvedő betegeknél a depressziós fázisban a bőr elektromos aktivitása átlagosan jelentősen alacsonyabb volt, mint a bipoláris csoport többi tagjánál vagy az egészséges kontrollcsoportnál. Azt is megállapították, hogy a bőrfelszíni elektromos aktivitás változása azonnal képes volt jelezni, amikor az adott személy a mániás állapotból a depressziós állapotba került (vagy fordítva).

A kutatók szerint fontos, hogy a beteg és az orvos is tudja, hogyan és mikor következnek be ezek a hangulati ingadozások, például azért, mert a kezelés eltérő a mániás és a depressziós állapotok esetében. Az állapot objektív megállapítása segíthet az azonnali diagnózis felállításában és a korai személyre szabott terápia alkalmazásában, de segíthet a káros kimenetel megelőzésében is, például figyelmeztethetnek az öngyilkosság fokozott kockázatára vagy a hangulatingadozásokra - ezek nemkívánatosak lehetnek olyan felelősségteljes tevékenységeknél, mint például a vezetés. A betegek kezelése is könnyebb, ha ismert, hogy mániás vagy depressziós fázisban vannak-e. Eddig ezeket a hangulatingadozásokat többnyire szubjektíven, orvosokkal folytatott interjúk vagy kérdőívek segítségével diagnosztizálták, ami nagyon megnehezíti a hatásos kezelés kiválasztását.

A kutatók szerint egyelőre messze vannak attól, hogy egy széles körben alkalmazható eszközzel rendelkezzenek: ez egy feltáró, megfigyelő jellegű tanulmány, ezért majd nagyobb mintát kell megvizsgálniuk, illetve gépi tanulásos módszerrel kell elemezniük a viselők által gyűjtött összes biomarkert, hogy megerősíthessék a fenti eredményeket, valamint, hogy pontosabban meghatározhassák azokat a mintázatokat, amelyek egy adott epizódra utalhatnak. Az is lehet, hogy ez nem minden bipoláris zavarban szenvedő beteg számára vagy nem minden körülmények között lesz ideálisan alkalmazható, de a lehetséges mintázatok segíthetnek a jövőben azoknak az embereknek, akiket a legsúlyosabban érintenek az életüket súlyosan befolyásoló hangulati változások."

Egy 2019-es tanulmány szerint az európaiak 1-2%-a szenved bipoláris zavarban (pontos számokat igen nehéz lenne mondani), ami azt jelenti, hogy csak Európában több mint 700 ezren szenvednek bipoláris zavarban. Ez egy Frankfurt, Washington DC vagy Glasgow méretű város népességének felel meg. A bipoláris betegséget a (mániás vagy depressziós) epizódok előfordulása határozza meg, amelyek között jóléti időszakok (euthímia) váltakoznak. A betegség lefolyása a mai napig teljesen kiszámíthatatlan, és az új epizódok megjelenése kizárólag a korai felismerésen alapul, szubjektív módszerrel, a korai figyelmeztető tüneteken keresztül. Egy szubjektív észlelésen túlmutató fiziológiai biomarker megléte időben elvégzett beavatkozást tenne lehetővé. Ami ebben a kutatásban talán még ennél is fontosabb, az az a tény, hogy az adatok egy hordozható, viselhető eszközből származnak, így segítséget nyújthatnak azoknak a személyeknek is, akik földrajzi okok miatt nem férnek hozzá könnyen a klinikai létesítményekhez, kórházakhoz.

A szubjektív szintről a biológiai, objektív szintre való áttérés elősegítheti a hangulatváltozások mögöttes mechanisztikus dinamikájának megértését is. A korábbi kísérletek, amelyek a motoros viselkedés viselhető eszközökkel történő vizsgálatán alapultak, sajnos sikertelennek bizonyultak: nem tudták megkülönböztetni a depressziós epizódban a szorongás okozta nyugtalanságot a mániás váltással járó kezdeti hiperaktivitástól. Egy finomabbra hangolt biomarker, mint amilyen például a bőr vezetőképessége, képes lehet megragadni ezeket a finom változásokat, így akár a jövőben azt is nyomon követheti, hogy egy kezelés hatékonynak bizonyul-e.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Bracelet tracks bipolar mood swings: Changing electrical signals in skin linked to manic or depressed moods