Hol van a gluténérzékenység bizonyítéka?
A British Medical Journal „Személyes vélemény” rovatában Luca Elli, a milánói Ospedale Maggiore Poliklinika Cöliákia Prevenció és Diagnózis Centrumának gazgatója ír a gluténérzékenységről. Gondolatait itt foglaljuk össze.
- Vizuális élmények a cöliákiáról
- Hogyan közelítsünk a coeliakia új diagnosztikus kritériumaihoz?
- Az idült hasmenés kivizsgálása
- Gluténtolerancia felnőttek körében húsz évvel a coeliakia kórismézése után?
- Gliadin, glutenin vagy mindkettő?Keressük a coeliakia Szent Grálját
- Módosításra szorulnak-e a coeliakia diagnosztikai kritériumai?
Azt vettem észre, hogy újabban egyre gyakrabban használják a gluténérzékenység fogalmát – erről úgy vélik, hogy nemspecifikus és általában enyhe gasztrointesztinális tüneteket okoz. A hasi fájdalmat és diszkomfort-érzést, a diszpepsziát, a böfögést és a meteorizmust általában a gasztrointesztinális rendszer funkcionális zavarainak tulajdonítják (IBS, irritábilis bél szindróma). Jól ismert, hogy az étrend megváltoztatása jól hathat az IBS-re, és az állapot gyakran jól reagál a gluténmentes étrendre. Akkor is így lehet ez, ha hiányoznak a cöliákia szövettani és szerológiai tünetei (a duodenális bélbolyhok atrófiája, az intraepiteliális limfocitózis, a kripták hiperpláziája és a szérumban a 2-es típusú anti-transzglutamináz IgA antitestek jelenléte).
A gluténérzékenység azt jelenti, hogy olyan gasztrointesztinális vagy egyéb tünetek állnak fenn, amelyek reagálnak a glutén megvonására, de nincs jelen olyan autoimmun mechanizmus, amilyen cöliákiában, vagy más autoimmun rendellenesség. A publikációk alapján a jelenlegi konszenzus az, hogy a gluténérzékenység diagnózisát csak a cöliákia és más ételallergiák kizárása után lehet felállítani, ha a betegség reagál a gluténmegvonásra.
A gluténérzékenységnek nincs objektív markere, és patogenezise sem ismert, csupán hipotézisek vannak ezzel kapcsolatban. Ennek ellenére ez az új fogalom gyorsan elterjedt mind a szakirodalomban, mind a médiában, s ennek folytán sok beteg szeretne többet tudni róla. Ha az orvos gluténérzékenységet diagnosztizál, a végső eszköz a gluténmentes étrend, annak érdekében, hogy javuljon a beteg életminősége. Csakhogy ez az étrend maga is rontja az életminőséget, és nem ismerjük a lehetséges szövődményeit, s azt sem, hogy meddig és milyen szigorúan kell betartani.
A gluténérzékenység néhány aspektusát tisztáznunk kell, mielőtt „kezelni” kezdjük ezt az új „betegséget”. Amögött, hogy a gluténérzékenység prevalenciáját 4–7%-ra becsülik, gazdasági érdekek lehetnek. Egy, az Egyesült Államokban nemrég megjelent cikkben az olvasható, hogy a kereskedők becslése szerint az egészséges vásárlók 15–25%-a (kb. 46–77 millió ember) gluténmentes élelmiszereket akar venni, mert ezeket egészségesnek véli.
Ha azt feltételezzük, hogy a nyugati világban egy személy havonta 1 kg gluténmentes tésztát fogyaszt, amelynek átlagos ára 11 dollár, akkor a piacot havonta 500–850 millió dollárosra becsülhetjük. A gluténmentes élelmiszerek gyártói számára aggasztóak lehetnek azok a kutatások, amelyek lehetővé akarják tenni, hogy valamilyen gyógyszer mellett a cöliákiások is fogyaszthassanak glutént. Annyi biztos, hogy ma a gluténmentes élelmiszereket nem csupán a cöliákiások számára reklámozzák, az ipar növelni akarja a fogyasztók számát.
Mielőtt még széles körben orvosságként hirdetik a gluténmentes élelmiszereket, vizsgálni kell, mi is valójában a gluténérzékenység. Különbözik-e az IBS-től vagy annak egy variánsa? Ha létezik gluténérzékenység, mi a mechanizmusa?
Fontos, hogy az orvosok elkerüljék a téves diagnózist és a félrekezelést. A betegek tüneteiket gyakran valamilyen élelmiszerhez kötik – legyen az glutén, bors vagy bab, de az orvosoknak óvakodniuk kell a tünetek kezelendő élelmiszerérzékenységként való cimkézésétől.
Forrás: British Medical Journal
