Kerékpározz, tovább élsz!

A legtöbb ember túl keveset mozog, és csak töredékük motiválható arra, hogy szabadidejében sportoljon. A fizikai aktivitás napi rutinba integrálása, azaz kerékpárral, vagy gyalogosan munkába járás már többek számára elfogadható, mégis a legtöbb országban csak igen csekély az így dolgozni járók aránya.

A 2007-ben indított UK-Biobank tanulmány 263450 résztvevője közül 6751 rendszeresen, 12449 csak időnként járt munkába kerékpárral. A többiek gyalogosan vagy gépjárművel (autó, tömegközlekedés) ingáztak. A vizsgálat kezdetén felmérték a résztvevők egészségi állapotát, feljegyezték korábbi betegségeiket és életmódbeli szokásaikat. Ezek alapján Carlos Celis-Morales (University of Glasgow) és kutatócsoportja a lehetséges torzító tényezők közül kizárta az életkor, a nem, a társadalmi helyzet, az etnikai származás, a dohányzás, a sport, a munkahelyi fizikai aktivitás, az ülő foglalkozás és a táplálkozási szokások különbségeit.

A tanulmány kezdete után eltelt öt évben 2430 résztvevő halt meg (496 szív- és érrendszeri betegségben, 1126 rákban), további 3748-személyben rákos, 1110-nél pedig kardiovaszkuláris betegséget regisztráltak. A kutatók számításai szerint a kerékpározóknál közel 40 százalékkal alacsonyabb a halálesetek száma azokhoz képest, akik a munkába járáshoz autót vagy a tömegközlekedést használnak. A Celis-Morales által megadott adatok alapján a halál esélyhányadosa a bicikliseknél 0,59 (95%-os megbízhatósági intervallum 0,42-0,83, P=0,002), a gépjárműt használóknál 0,76 (0,58-1,00, P<0,05). A rák előfordulása a kerekezőknél 0,55 (0,44-0,69, P<0,001), a gépjárművel közlekedőknél 0,64 (0,45-0,91, P=0,01). A rák mortalitás kerékpárosoknál 0,60 (0,40-0,90, P=0,01), gépjárművel ingázóknál 0,68 (0,57-0,81, P<0,001). A gyalog közlekedők esetében nem figyeltek meg jelentős különbséget az összmortalitást vagy a rákot illetően. A szív- és érrendszeri betegség esélyhányadosa biciklizőknél 0,54 (0,33-0,88, P=0,01), gyaloglóknál 0,73 (0,54-0,99, P=0,04). Az emiatt bekövetkező halálozás kerékpárosoknál 0,48 (0,25-0,92, P=0,03), gyalogosoknál 0,64 (0,45-0,91, P=0,01).

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a kerékpározóknál alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulásának kockázata, illetve az összmortalitás. Ez azokra is igaz, akik csak egy résztávon tekernek. A gyalog közlekedőknél a kardiovaszkuláris betegségek ritkábbak, de csak abban az esetben, ha hetente legalább 10 kilométert így tesznek meg.

Jacob szerint azonban nem zárható ki teljesen a szelekciós torzítás. A hajlandóság arra, hogy valaki kerékpárral járjon munkába, az egészséges életmód része lehet. Ehhez kapcsolódhat más olyan tényező is, amire ugyan a felmérés nem terjedt ki, de a tekerés helyett az lehet a felelős az alacsonyabb halálozási arányért.

Ez a tanulmány nem az első, ami a kerékpározást a jobb egészségi állapottal hozza összefüggésbe. Számos olyan vizsgálat van, ami a rendszeres biciklizésre vezeti vissza a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a rákos megbetegedések ritkább előfordulását, és az alacsonyabb összhalálozási rátát.

Forrás: aerzteblatt.de