Szabadidős fizikai aktivitás és a halálozás
A szabadidőben végzett fizikai tevékenység és a halálozás kapcsolatának dózis-hatás elemzése alapján heti 2,5 óra közepes intenzitású testmozgás javasolt.
A 2008-as amerikai Fizikai Aktivás Útmutató a heti legalább 75 perces élénk vagy 150 percnyi mérsékelt-közepes intenzitású fizikai (aerob) tevékenységet tart szükségesnek a már jelentős egészség-ápolás céljára-- ami 7,5 MET-órának felel meg—és ennek kétszeresét javasolja további egészségvédő szándékkal. Az élet védelmével, meghosszabbítása céljával végzett fizikai aktivitás felső határa—hogy a fentinél több testmozgás jelent-e további előnyöket netán veszélyt—ismeretlen. E kérdésre a National Cancer Institute 1992 és 2003 között végzett hat tanulmányának adatait elemezték. 661 137 amerikai és európai lakos önbevallott fizikai aktivitását vetették össze a 14,2 éves követés alatt a belépéskor átlagosan 62 éves férfin és nőn, 116 686 elhalálozás alapján.
A magukat fizikailag inaktívnak mondottakhoz képest a kicsit, de a 7,5 MET*-óránál kevesebbet mozgó populációban 20%-kal volt kisebb az elhalálozás esélye. Akik a minimum-kritériumot vagy annak kétszeresét teljesítették, 31 százalékkal voltak kedvezőbb helyzetben az inaktívakhoz képest, a háromszoros teljesítők pedig 37%-kal. További két százalékponttal volt kisebb az esélyük a meghalásra azoknak, akik a javasolt minimum 4-5-szörösét teljesítették (HR 0,61). A javasolt testmozgás tízszeresét teljesítők halálozási esélye ugyanennyi volt. Azonos jellegű a fizikai aktivitás és a kardiovaszkuláris valamint a rákban elhalálozás viszonya.
*Referens megjegyzése: a bevallott fizikai aktivitásnál „keményebb” mutató a megmért fittség (aerob kapacitás; csúcs-VO2max). Az évtizedek alatt összegyűlt adathalmaz azt igazolja, hogy az elhalálozás esélye a nagyon alacsony fittségű—4 MET alatti—populáció-mintához képest a 10-12 MET fittségig csökken, majd a 14 MET-nyi aerob kapacitás felettieken tovább nem javul és nem romlik. Ezért javasoljuk, hogy a rizikó-státusz megítélésekor vegyük figyelembe a fittséget: A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Akadémiai Kiadó 2012-- Testedzéssel a megbetegedések ellen. Magyar Tudomány 2012;12:1470-77-- A fizikai aktivitás és/vagy fittség mértéke a kardiovaszkuláris kockázat besorolást módosító tényező. Orv. Hetil. 2004;145:1801-4—Egy MET a nyugalmi oxigén fogyasztás, ami 3,5x testsúly (ml kilónként és percenként). A nem állóképesség-edzettségű „átlagos” személy mérsékelt intenzitású testmozgása 3-4szeres oxigén igénnyel jár, a lendületes 5-7 MET-tel, az átlagos maximális oxigén felvétel a 20-30-as években 9-11 MET táján van. Önmagunk fittsége lemérhető pl. a 12 perces (Cooper-) futástávval, idősebbeknek és kevéssé fitteknek a hatperces gyaloglástávval, és becsülhető például a kérdőíves VPAQ- teszttel (net).
Forrás: JAMA Internal Medicine