Ki iszik a legtöbbet Európában?

Mennyi és milyen alkoholt fogyasztunk el átlagosan egy hét alatt? A választ nagyban befolyásolja a lakhelyünk és társadalmunk kultúrköre, amiben szocializálódtunk. Kelet-Európában a vodka a vezető, a mediterráneumban a bor, míg északon a sör. De lehet-e egységesíteni a mennyiségeket? Ténylegesen hány gramm alkohol van egy korsó sörben vagy egy pohár borban? A válasz országonként változik, így eddig nem is lehetett igazán konkretizálni, hogy ki mennyit fogyaszt. A közös nevezőt a norvég műszaki egyetem egy kutatócsoportja állította össze. 40 európai ország szociológusaival vették fel a kapcsolatot, hogy segítsenek országra és régióra szabott kérdőíveket kidolgozni. A kérdőívekhez illusztrált kártyákat használtak, amelyeken azt ábrázolták, hogy pl. egy pohár sör hány egység alkohol az adott térségben. A mértékkel kapcsolatos információkat is feltüntették, mivel a szabványok országonként eltérőek: egy doboz sör lehet 4 vagy 5 dl is, és vannak országok, ahol nem dl-ben, hanem pintben mérik az űrtartalmat. Ezen segédlettel ellátott és kitöltött kérdőívek alapján pontosan kiszámítható az elfogyasztott alkohol mennyisége grammokban.

A kérdőív része az Európai Szociális Felmérésnek, melyet központi szervezéssel két évente bonyolítanak le 30 ország bevonásával. Az elfogyasztott mennyiségen kívül adatok gyűltek a fogyasztók egészségi állapotáról, életviteléről, szokásairól. Az eredmények óriási eltéréseket mutatnak Európa egyes részei, ill. a társadalmak egyes rétegei között. A legtöbb alkohol Portugáliában fogy, ehhez képest az írek isszák a legtöbbet. A nagyivás szintén Portugáliában jellemző, de Anglia nem sokkal marad le mögötte. A skandináv országok közül Dánia a fő fogyasztó, a hétvégi nagy ivások Norvégiára jellemzők. A férfiak kb. kétszer annyit isznak, mint a nők. A nők a legtöbb alkoholt Izraelben és Közép-Kelet Európában fogyasztják.

Korábban már hét ilyen felmérés készült, de ez volt az első, amit a norvégok dolgoztak ki. A kutatás nem csak a mennyiségre tért ki, hanem egészségügyi vonatkozásai is voltak. A vizsgálatot szervező Terje Andreas Eiko szociológus professzor szerint „Sok új összefüggésre fényt lehet majd deríteni. Azt pl. eddig is tudtuk, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás kéz a kézben járnak, de mi a helyzet az ital és az életvitel, iskolázottság, társadalmi réteg, egészségi állapot kapcsolatával? Meglepő az eredmény, mi szerint a rendszeres italfogyasztás sokkal gyakrabban fordul elő jobb anyagi körülmények között, míg az alkalomszerű, nagy ivás inkább a szegényebb rétegekre jellemző.”

Nem csak az elfogyasztott alkohol grammokban kifejezett mennyiségét, hanem az alkoholhoz fűződő attitűd, viselkedés, értékmegítélést is elemezték, ehhez összesen 2000 interjút vettek fel a résztvevő országokban. (Egy interjú hozzávetőlegesen másfél órát vesz igénybe.)

Az egyes szubjektív kérdések kiegyensúlyozása is nagy feladat elé állította a kutatókat, hisz pl. a jól szituáltság fogalma nagyon különbözik országonként.

Az adatok nyilvánosak, bárki hozzáférhet a European Social Survey honlapján. További feldolgozásukat követően az Európai Unió egészségügyi biztosához kerülnek.

Az Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentése szereint az európai átlaghoz képest két literrel több, 12,3 liter alkoholt fogyasztanak a magyarok évente fejenként, éppen annyit, mint a lengyelek, a szlovákok, a lettek és a britek. A legtöbb szeszes italt, 18,2 litert a litvánok fogyasztják, míg a legkevesebb a muzulmán országokban fogy. Egy másik friss, a dohányzási szokásokat vizsgáló statisztika szerint a magyarok havonta közel 50 milliárd forintot költöttek idén dohánytermékekre; csak áprilisban 611 millió szál cigarettát, 450 tonna finomra vágott fogyasztási dohányt és 41 millió szál szivarkát értékesítettek a trafikokban.

Forrás: ScienceDaily, Egészségügyi Világszervezet