Mesterséges bőrt alkottak köldökzsinór-őssejtekből
Áttörést hozhat az a technika, melynek segítségével köldökzsinórból származó őssejtek felhasználásával mesterséges bőrt alkottak. Az így létrehozott bőr alkalmas lehet égési sérülések után a bőrgraftok gyorsabb előállítására, és a mesterséges bőr biztonsággal tárolható is a felhasználásig.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2008-ban körülbelül 410 ezer égési sérülés következett be az Egyesült Államokban. Súlyos égéseket követően bőrgraftok beültetésére van szükség. Jelenleg a mesterséges bőr előállításához a betegből vett saját egészséges bőrt használják fel. A szakemberek azonban megjegyzik, hogy ez az eljárás heteket vesz igénybe.
„Az őssejtekből kifejlesztett újfajta bőr – melyet a felhasználásig szövetbankokban lehet raktározni– a sérülést követően azonnal felhasználható, így módot nyújt arra, hogy az új bőr beültetése több héttel korábban megtörténhessen, mint a beteg saját bőrének beültetése esetén” – hangsúlyozza a tanulmány egyik szerzője, dr. Antonio Campos, a spanyolországi Granada Egyetem hisztológus professzora. Az új technikához – melyet a Stem Cells Translational Medicine című lapban hoztak nyilvánosságra – a Wharton-kocsonya mesenchimális őssejtjeit használják fel humán köldökzsinórból.
A munkacsoport korábbi kutatásai már ígéretesek voltak arra nézve, hogy a köldökzsinórból epiteliális sejteket (szöveti sejteket) lehet kialakítani. A közlemény szerzői megjegyzik, hogy az őssejtek „proliferációs és differenciációs képességeiknél fogva” a szöveti biomérnöki eljárások „kiváló jelöltjei”, eddig azonban nem tanulmányozták azt a lehetőséget, hogy epiteliális sejteket is létre lehet-e hozni segítségükkel.
A kutatók a köldökzsinórból származó őssejteket fibrinből készült biológiai anyaggal és agarózzal (rendszerint tengeri hínárból kivont polimerrel) kombinálták. Az in vivo tesztek során azt találták, hogy a Wharton-kocsonya mesenchimális őssejtjeinek a biológiai anyaggal alkotott kombinációja a mesterséges bőr és a szájnyálkahártya növekedéséhez vezetett. A szerzők így magyarázzák megfigyeléseiket: „Az elektronmikroszkópos vizsgálat epiteliális sejtekhez hasonló sejtréteg, valamint jól formált sejt-sejt összeköttetések jelenlétét igazolta. Az eredmények azt jelzik, hogy a HWJSC-k (human umbilical cord Wharton’s jelly stem cells) képesek arra, hogy szájnyálkahártyává és epiteliális bőrsejtekké differenciálódjanak in vivo, ami új, megfelelő sejtforrás lehet humán orális mucosa és bőr kialakításához.”
A Medical News Today tudományos hírportál a közelmúltban számolt be arról a vizsgálatról, melyben a kutatók „minivesét” hoztak létre humán őssejtek felhasználásával, míg egy másik kutatás azonosította azt a gént, mely a bőr nagyfokú hegesedéséért lehet felelős.