Mikor célszerű edzeni a fogyás érdekében?
Egy amerikai-kínai kutatócsoport eredményei szerint a reggel 7 és 9 között végzett testmozgás segíti leginkább a testsúlyvesztést.
- Igen hatásos kismolekulás fogyasztószert fedeztek fel
- Új iránymutatások a gyermekkori elhízás kezelésében
- Izomtömeget megtartó monoklonális antitest obezitás kezelésére
- Tartós a fogyás a bariátriai műtétek után
- Mitől fogynak a nők és a férfiak?
- Meglévő gyógyszerek új indikációkra
- Új GIP/GLP-1 receptor agonista diabetes mellitus kezelésére
- A komorbiditásos obezitás kezelési lehetősége
- A testzsír nem tesz jót a szürkeállománynak
- A ritka, genetikai eredetű elhízás lehetséges gyógyszere
Szeptember 4-én az Obesity folyóiratban jelent meg az amerikai Franklin Pierce University és a The Hong Kong Polytechnic University kutatóinak közös elemzése, amelyben a közepes-intenzív testmozgás végzésének testsúlycsökkentés szempontjából optimális időpontját próbálták meghatározni, vagyis a fő kérdés így hangzott: melyik napszakban érdemes a leginkább edzeni? A válasz talán meglepő, de a vizsgálat eredményei szerint a reggel 7 és 9 óra közötti idősáv a legmegfelelőbb.
A kutatók azért végezték el ezt a vizsgálatot, mert a korábbi kutatások a fizikai aktivitás gyakoriságára, intenzitására és időtartamára összpontosítottak, így eddig kevés tanulmány vizsgálta a gyorsulásmérővel mért fizikai aktivitás napon belüli mintázatát, így az sem volt világos, hogy a különböző napszakokban végzett fizikai aktivitás egyformán összekapcsolható-e a fogyással, vagy van(nak) a többinél előnyösebb napszak(ok). Emellett pedig az sem volt egyértelmű, hogy a testmozgásra vonatkozó iránymutatások (heti 150 perc mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás) különböző időzítési mintázatok útján történő teljesítése ugyanolyan előnyös-e az elhízás csökkentése szempontjából. A jelenlegi tanulmányban a kutatók azt is vizsgálták, hogy a gyorsulásmérővel mért mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás napon belüli időbeli mintázata befolyásolja-e az edzés és az elhízás/fogyás közötti összefüggést.
A kutatók a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) által végzett National Health and Nutrition Examination Survey 2003-2004-es és 2005-2006-os ciklusának adatait használták fel, mivel a gyorsulásmérést ebben az időszakban vezették be. Összesen 5285 résztvevőt vizsgáltak keresztmetszeti elemzéssel. Az objektíven mért mérsékelt és erőteljes fizikai aktivitás napszakos mintázatát K-közép klaszterezéssel három kategóriába sorolták: reggel, délben és este. Az eredmények szerint erős lineáris kapcsolat volt kimutatható mind a mérsékelt, mind az erőteljes fizikai aktivitás és a fogyás között a reggel edző csoportban, míg a déli és az esti csoportban gyengébb asszociációt találtak. A fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásokat a reggeli klaszterben teljesítő résztvevők testtömegindexe és derékkörfogata a vizsgálati időszak végén alacsonyabb volt, mint a többi klaszterben.
Az eredmények meglehetősen egyértelműek voltak, viszont megbízhatóságukat árnyalja, hogy a három csoport (reggeli, déli és esti) résztvevőinek jellemzői meglehetősen nagy mértékben különböztek egymástól. Az önbevallásos alapon rögzített étrendek azt mutatták, hogy a reggeli klaszter résztvevői egészségesebben táplálkoztak, és a többi klaszterhez képest kevesebb napi energiát vittek be testtömegegységre vetítve. A szerzők viszont azt is megállapították, hogy a reggeli klaszter résztvevői szignifikánsan több időt töltöttek ülő tevékenységgel, mint a többi klaszter tagjai. Összességében a reggeli klaszter résztvevői 10-13 évvel idősebbek voltak, mint a két másik csoport tagjai, és a három csoport közül a reggeli csoportban volt a legmagasabb a női résztvevők aránya. A reggeli csoportban a résztvevők többsége elsősorban nem-spanyolajkú fehér bőrű volt, főiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezett, és soha nem fogyasztott dohányterméket vagy alkoholt.
Dr. Rebecca Krukowski klinikai pszichológus így kommentálta az eredményeket: "Ez egy izgalmas új kutatás, amely összhangban van egy általánosan elfogadott tanáccsal az edzésnél kitűzött célok eléréséhez - vagyis, hogy a testmozgást reggelre időzítsük, még az e-mailek, telefonhívások vagy megbeszélések előtt, amelyek elvonhatják a figyelmünket". Krukowski azonban azt is elmondta, hogy mivel ez egy keresztmetszeti vizsgálat, "nem tudjuk, hogy azok az emberek, akik következetesen reggel edzenek, nem különböznek-e szisztematikusan azoktól, akik más időpontokban mozognak, mégpedig valami olyan módon, amelyet ebben a vizsgálatban nem mértünk. Például a rendszeresen reggel edző emberek időbeosztása kiszámíthatóbb lehet, kevésbé valószínű, hogy váltott műszakban dolgoznak, és az is kevésbé valószínű, hogy gondozási feladataik akadályozzák a reggeli testmozgást.
"A kiszámítható időbeosztásnak más előnyös hatásai is lehetnek a testsúlyra, amelyeket ebben a vizsgálatban nem mértünk, például az alvás hossza/minősége és a stressz szintje tekintetében. Ezenkívül a "reggeli pacsirták", akik következetesen elég korán kelnek a reggeli testmozgáshoz, biológiailag különbözhetnek "éjjeli bagoly" társaiktól."
A cikk szerzői meg is jegyezték, hogy bár eredményeik figyelemre méltók, prospektív tanulmányokra és randomizált klinikai vizsgálatokra lenne szükség az eredmények megerősítéséhez.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Tongyu Ma et al, The diurnal pattern of moderate‐to‐vigorous physical activity and obesity: a cross‐sectional analysis, Obesity (2023). DOI: 10.1002/oby.23851