MRI a prosztatarák kockázatértékelésében

A diagnóziskor elvégzett MRI a Journal of Urology folyóiratban megjelent tanulmány szerint javíthatja a prosztatarák kockázatértékelésének és prognózisának pontosságát, ami potenciálisan befolyásolhatja egyes betegek aktív megfigyeléséről és kezeléséről hozott döntéseket.

A multicentrikus, való élet vizsgálat azt mutatta, hogy az alacsony kockázatú vagy kedvező közepes kockázatú betegségben szenvedő férfiak, akiknek kiinduláskor magasabb a PI-RADS (Prostate Imaging Reporting and Data System) pontszáma, egy későbbi biopszia során nagyobb valószínűséggel sorolódnak át az agresszívabb betegséggel rendelkezők közé, ami azt jelenti, hogy MRI nélkül néhány prosztatarák esetet alacsonyabb kockázatúnak ítélhetünk, mint amilyen az valójában. A cikk szerzői megjegyezték, hogy bár az MRI-t egyre gyakrabban használják olyan betegek esetén, akik esetén a kezelés helyett az aktív megfigyelést elegendőnek ítélik, de az ezzel kapcsolatos adatok meglehetősen szűkösek.

Hogyan kapcsolódtak a kiindulási MRI eredmények a prosztatarák kockázatához?

A szerzők által elemzett adatbázis 46 kórházi, akadémiai vagy magán urológiai centrumban diagnosztizált 1491 prosztatarákos férfi esetét tartalmazta. Mindannyiuk alacsony vagy kedvező közepes kockázatú csoportba tartozott, betegségüket aktívan figyelték, és első biopsziájuk előtti vagy utáni 6 hónapon belül MRI-t végeztek.

A hagyományos kockázati tényezők figyelembevétele után a kiindulási PI-RADS (négy vagy több elváltozás) szignifikánsan összefüggést mutatott a biopszia során a nagyfokú kockázati csoportba történő átsorolás valószínűségével (kockázati arány, 2,3; 95% CI 1.6-3.2; P<0,001).

Amennyiben a kezdeti MRI-n már látszottak ezek a gyanús elváltozások, akkor kétszer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a betegség 5 éven belül súlyos lesz. És ez nem csak az alacsony kockázatú csoportban volt látható, hanem a kedvező közepes kockázattal rendelkezők csoportjában is, amely csoportról korábban nem voltak ilyen adatok. A kedvező közepes kockázatba tartozás mellett az idősebb életkor szintén jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a beteg nagyobb valószínűséggel kerüljön át az agresszívabb rákos betegséggel fenyegetettek csoportjába.

Hogyan javíthatják ezek a megállapítások a prosztatarákos betegek kimenetelét?

Jelenleg az alacsony kockázatú betegségben szenvedő betegek 60-70% -a azonnali kezelés helyett az aktív felügyeletet választja, míg a kedvező közepes kockázattal rendelkező betegek 20% -a dönt az aktív megfigyelés mellett.

Az alacsony kockázatú betegek esetében a PI-RADS pontszám valószínűleg nem kell, hogy változtassa ezt a döntést, bár a megfigyelési intervallumokat a kockázatnak megfelelően lehet módosítani. A kedvező közepes kockázattal rendelkezőknél azonban a PI-RADS pontszámot mindenképpen tanácsos figyelembe venni az aktív megfigyelés és az azonnali kezelés közötti választáskor. Ez azért is fontos, mert a prosztatarák kezelésének legtöbb stratégiája csak a laboratóriumi értékeken és a patológián alapul, de a vizsgálat tanúsága, hogy talán el érdemes lenne az MRI-t is beépíteni a prosztatarák kezelésének általános paradigmájába.

Mennyire valószínű, hogy ezek a megállapítások átalakítják a klinikai gyakorlatot?

Dr. Ismail Baris Turkbey (Molecular Imaging Branch, National Cancer Institute, Rockville, Maryland) szerkesztőségi kommentárjában kiemelte, hogy "A tanulmány eredményei valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak a klinikai gyakorlatra, és potenciálisan befolyásolják a lokalizált prosztatarák kezelésének jövőbeli iránymutatásait, különösen az aktív felügyelet összefüggésében"."Az MRI, amely már gyakran használt képalkotási módszer a prosztatarák kezelésében, még inkább szerves részévé válhat az alacsony vagy kedvező közepes kockázatú prosztatarákos betegek kezdeti értékelésében és folyamatos monitorozásában."

A tanulmány számos erősségeként a kohorsz méretét és sokszínűségét, valamint a kezelési központok sokféleségét hangsúlyozta, amelyek alátámasztják a megállapítások általánosíthatóságát. Fontosnak tartja, hogy rámutat az aktív megfigyelés „kritikus aspektusára”, feltárva a kapcsolatot a kiindulási MRI eredmények és a későbbi kockázat-átcsoportosítás között. Végül a tanulmány azt is kimutatta, hogy a növekvő életkor összefüggésbe hozható a kockázati átcsoportosítás nagyobb valószínűségével, "amely tovább hangsúlyozza a személyre szabott kockázatértékelés szükségességét" ezeknél a betegeknél. Korlátként említette, hogy a PI-RADS pontszámot nem központilag értékelték, ami eltérést okozhatott az eredményekben, csakúgy, mint a prosztata képminőségének (PI-QUAL, Prostate Imaging Quality) pontszámával. Ezeket az elemeket nehéz elvégezni egy multicentrikus prospektív adatbázisban, és talán a szerzők fontolóra veszik ezen további elemzések bevonását a jövőbeli munkájukba.

A legújabb mesterséges intelligencia modellek és az MRI kombinációja valószínűleg a prosztatarákos betegek jövőbeli paradigmáját képviseli, akik azonnali kezelés helyett aktív felügyeletet fontolgatnak.

Forrás:

Nandalur KR, Shen C, Zhao L, et al. Association of Baseline Magnetic Resonance Imaging Prostate Imaging Reporting and Data System Score With Prostate Cancer Active Surveillance Early Biopsy Reclassification: Data From the Michigan Urological Surgery Improvement Collaborative (MUSIC). Journal of Urology. 2024 Aug 24 ;0(0). Available from: https://doi.org/10.1097/JU.0000000000004117