Noninvazív lézeres kezelés a stroke terápiájában
Az endotél nitrogén-monoxid termelődésének fokozásával javította az agyi erek működését az új, mellékhatások nélküli terápia.
- Mágnesvezérlésű robot stroke gyors kezeléséhez
- IBD és stroke kockázat
- Tirofiban vs. aszpirin nagyér okklúzió nélküli stroke esetén
- A rivaroxaban, apixaban és dabigatran hatásosságának és biztonságosságának direkt összehasonlítása
- Ígéretes gyógyszerkombináció vaszkuláris kognitív károsodásban
- DOAC vagy VKA stroke és pitvarfibrilláció után?
- Kardiovaszkuláris kockázatbecslés mellkasi röntgenfelvételből
- Véralvadásgátlás ischaemiás stroke után AF-ben
- Az agyvérzés előre jelzi a vaszkuláris betegséget
- A várható kimenetel markere stroke után
A Stroke folyóiratban április 4-én jelent meg a Massachusetts General Hospital kutatóinak cikke, amelyben egy noninvazív, transzkraniális lézerkezeléssel végzett beavatkozás biztató eredményeit ismertették stroke-os állati modellszervezeteken.
“A hatóanyagokat, kémiai anyagokat alkalmazó megközelítésektől eltérően, amelyek toxikusak lehetnek a szervezetre nézve, a lézerfény egy fizikai beavatkozás: a terápia elvégzését követően nem marad a szervezetben, és kevés esély van arra, hogy mellékhatásokat okozzon” - nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Satoshi Kashiwagi.
Kashiwagi és munkatársai új stroke-terápiák után kutattak, mivel a jelenleg alkalmazott kombinált kezelés, az intravénás thrombolízis és az endovaszkuláris thrombektómia (vérrögoldó gyógyszerek beadása és a vérrög sebészi eltávolítása) csak akkor hatékony, ha bizonyos időn belül végzik el, és csak a betegek egy részénél használható. Az ereket bélelő endotélsejtek megcélzása ígéretes terápiás stratégiát jelent, mivel e sejtek működési zavara szerepet játszik a stroke kialakulásában. Az endotél diszfunkciót a nitrogén-monoxid (NO) elégtelen termelődése jellemzi - ez a gáz segít nyitva tartani az ereket, hogy a vér szabadon áramolhasson. Mivel korábbi kutatások kimutatták, hogy a lézerterápia stimulálja az endotél nitrogén-monoxid szintáz (eNOS) termelődését az endotélsejtekben, így pedig elősegíti a nitrogén-monoxid fokozott termelődését, a Mass General kutatócsoportja a lézerterápia hatásait a stroke egérmodelljében tesztelte.
A terápia során a fejre kívülről közeli infravörös tartományú, az emberi szemnek láthatatlan, kis energiájú lézerfényt irányítottak, ami javította az agyi véráramlást és csökkentette a stroke okozta károsodásokat. Az eredmények rámutattak, hogy a lézeres kezelés a nitrogén-monoxid termelés serkentésével javította az agyi erek működését.
“Felfedeztünk egy új módszert a stroke hatékony kezelésére lézerfénnyel, azaz egy olyan modalitással, amelyet már széles körben alkalmaznak a klinikákon olyan eljárásokhoz, mint a Lasik szemműtét vagy a tetoválások eltávolítása, és amely jól ismert biztonságossági profillal rendelkezik” - fejtette ki Kashiwagi. “Ezért arra számítunk, hogy ezt a technológiát viszonylag hamar klinikai vizsgálatokban is értékelni tudjuk majd. Egy ilyen technológia képes lehet kiváltani vagy kiegészíteni a jelenlegi, kémiai hatóanyagokat alkalmazó, mellékhatások kockázatával járó standard terápiát."
A cikk szerzői szerint a lézerterápia számos más nitrogén-monoxid hiánnyal jellemezhető szív- és érrendszeri betegség esetében is hatékony lehet.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Noninvasive laser therapy could be an effective new treatment for stroke patients
Irodalmi hivatkozás:
Shinya Yokomizo et al, Near-Infrared II Photobiomodulation Preconditioning Ameliorates Stroke Injury via Phosphorylation of eNOS, Stroke (2024). DOI: 10.1161/STROKEAHA.123.045358