Szorongászavar és pajzsmirigygyulladás

A szorongás az életminőséget jelentősen rontó mentális állapot, mely körülbelül 264 millió embert érint szerte a világon. A szorongásoldó gyógyszerek tipikusan a központi idegrendszerre hatnak, és többnyire hatásosak is, ám sok esetben nem hoznak tartós megoldást.

Egy most megjelent közlemény szerzői felvetik, hogy a szorongásbetegség – legalábbis részben – az endokrin rendszer működészavarára lehet visszavezethető. Eredményeik arra utalnak, hogy a pajzsmirigy gyulladása összefüggésben állhat a szorongászavarokkal. Az Európai és Nemzetközi Obezitológiai Konferencián idén szeptemberben nyilvánosságra hozott kutatás ukrán szerzői szerint az endokrin rendszer fontos szerepet játszhat a szorongás kialakulásában. A szorongásos panaszokkal jelentkező beteget kivizsgáló orvosnak az idegrendszeri eltéréseken túl figyelemmel kell lennie a pajzsmirigy és az egész endokrin rendszer állapotára is.

Mostani vizsgálatukban 29 férfi és 28 nő vett részt, akiknek átlagéletkora 33,9 évnek, illetve 31,7 évnek adódott. Orvosuk minden résztvevőnél szorongást diagnosztizált. A vizsgálatba beválasztott minden betegnél sor került a pajzsmirigy ultrahangvizsgálatára, illetve a T4 és T3 szintjének mérésére.

A kutatók a szorongásbetegséggel diagnosztizált személyeknél gyulladásra utaló jeleket igazoltak, illetve pajzsmirigy ellenes antitesteket tudtak kimutatni. Fontos megjegyezni, hogy bár pajzsmirigygyulladásra utaló jelek mutatkoztak, a pajzsmirigy funkciója lényegesen nem károsodott. A T3 és T4 szintje enyhén emelkedettnek bizonyult, ugyanakkor a normális tartományon belül maradt.

A gyulladás kezelésére a szerzők 14 napon át ibuprofent és tiroxint adagoltak, mely eredményesen csökkentette a pajzsmirigy gyulladását. A gyulladás megszűntét követően a résztvevők szorongásos panaszaik enyhüléséről számoltak be, és ezt igazolták a szerzők által elvégzett tesztek is.

A jelen tanulmány szerzői nem vizsgálták a nemi hormonok és a mellékvesehormonok szerepét a szorongás kialakulásában, mindazonáltal más szerzők korábban felvetették, hogy a mellékvese által termelt hormonok is befolyással lehetnek a szorongásos panaszokra.

A most közzétett eredmények - melyek felhívják a figyelmet arra, hogy a szorongás oka talán nem kizárólag csak a központi idegrendszerben keresendő - ígéretesek lehetnek a szorongásbetegségben szenvedők számára, mivel úgy tűnik, hogy a kezelés eredményességét növelheti, ha a kivizsgálás és a terápiás terv felállítása során figyelembe veszik az endokrin rendszer szerepét is.

A konferencián közzétett adatok gyengéjeként azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy a szerzők ezeket eddig még nem tették közzé tudományos szaklapban, illetve szakmai lektoráláson sem estek át. A vizsgálat viszonylag kevés résztvevő bevonásával zajlott, ezért következtetéseit mindenképpen meg kell erősíteni nagyobb létszámú, placebokontrollos vizsgálatokban is.

A szerzők azt tervezik, hogy vizsgálódásukat kiterjesztik arra is, hogy a nemi hormonok és a mellékvesehormonok – többek között az ösztrogén, tesztoszteron, kortizol, progeszteron és prolaktin – milyen szerepet játszhatnak azokban az esetekben, amikor a szorongásbetegség mellett a pajzsmirigy gyulladása is igazolható.