Tumorok elhárító mechanizmusai

A Science Immunology folyóiratban április 26-án jelent meg a Yale School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben az immunterápiás kezelések egyik olyan akadályozó tényezőjét sikerült leírniuk, amely számottevően rontja a beavatkozások hatékonyságát.

A T-sejtek a szervezet betolakodók ellen bevetett katonái, legyen szó akár mindennapos fertőzésekről, akár egy daganatos betegségről - így számos, jól alkalmazható immunterápiás módszer gerincét képezik. Mind az orvosok, mind a betegek számára frusztráló azonban, hogy ezek a kezelések nem minden esetben működnek hatásosan.

Ennek egyik oka, hogy a daganatos betegségek több mint felénél úgynevezett “nem gyulladt” (non-inflamed) vagy (immunológiai szempontból) “hideg” daganatok alakulnak ki, amelyekbe a rákellenes hatást kifejtő T-sejtek nem tudnak beszivárogni, infiltrálódni. Ez olyan, mintha a katonák nem tudnának eljutni a harcba, lényegében kizáródnak a csatatérről. A mostani vizsgálatban a kutatók ennek a jelenségnek eredtek a nyomába.

A Yale kutatói a mostani tanulmányban több mint 1000 emberi fehérje genomszintű szűrésével vizsgálták a T-sejtek kizárásával kapcsolatos lehetséges okokat. Különösen felkeltették érdeklődésüket azok a szignálfehérjék, amelyek befolyásolják a T-sejtek viselkedését a szöveteken belül, pont akkor, amikor azok a gyulladás vagy fertőzés felé vándorolnak.

Az eredmények azt mutatták, hogy a foszfolipáz A2 csoport 10 (PLA2G10) fehérje a rákos szövetekben a normális szövetekhez képest felülexpresszálódott. Ez közös jellemző volt egymástól teljesen különböző daganatos megbetegedésekben, például tüdőrákban, hasnyálmirigyrákban és prosztatarákban is, ami arra utal, hogy ez a fehérje potenciális célpontot jelenthet a jövőbeni kezelések során.

A kutatók ezért nem is álltak meg itt, hanem daganatos egér modellszervezetekben azt kezdték el vizsgálni, hogy egy specifikus monoklonális antitest segítségével ezt a fehérjét hatékonyan lehet-e blokkolni. Igen kedvező eredményeket sikerült elérniük, mivel kiderült, hogy az antitest hatékonyan képes elnyomni a PLA2G10 aktivitását, így a rákellenes T-sejtek könnyebben infiltrálódnak a tumorokba.

“Eredményeink olyan taktikai elemekre világítanak rá, amelyeket a rákos megbetegedés alkalmaz az immunsejtek ellen vívott küzdelem során. Ezeknek köszönhetően képes a tumor az immunsejtek támadása előli menekülésre, észrevétlenné válásra. Ez egyben részleges magyarázatot ad arra, hogy miért nem működnek jól a klinikumban egyes rákellenes immunterápiás stratégiák” - fejtette ki Dr. Lieping Chen, a cikk első szerzője.

A szerzők azt gyanítják, hogy a PLA2G10 megakadályozza a kemokinek, a rákellenes T-sejtek vonzásáért felelős fehérjék hatékony működését, lelassítva a T-sejtek mozgását. Ez lehet az alapvető oka annak, hogy a rákos szövetekbe nem tud egyszerre elegendő mennyiségű T-sejt beszivárogni. A továbbiakban a kutatók a mechanizmus pontosabb leírását fogják elvégezni, ami akár új terápiás módszerek kifejlesztéséhez is vezethet.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study uncovers at least one cause of roadblocks to cancer immunotherapy

Up-regulated PLA2G10 in cancer impairs T cell infiltration to dampen immunity

Irodalmi hivatkozás:

Tianxiang Zhang et al, Up-regulated PLA2G10 in cancer impairs T cell infiltration to dampen immunity, Science Immunology (2024). DOI: 10.1126/sciimmunol.adh2334