Új hatóanyag terápia-rezisztens epilepsziában
Egy új vizsgálat szerint a cenobamat nevű vizsgálati fázisban lévő vegyület hatásosan és biztonságosan gátolja a terápia-rezisztens epilepsziás betegekben a fokális epilepsziás görcsöket.
Az epilepsziás betegek egyharmada terápia-rezisztens, épp ezért rendkívül nagy szükség lenne egy olyan szerre, amellyel ezek a betegek is eredményesen kezelhetők. A Lancet Neurology-ban megjelent fázis II vizsgálatban Dr. Gregory Krauss (Dept. of Neurology, Johns Hopkins University School of Medicine, Baltimore, Maryland) és munkatársai a kezelésre nem reagáló epilepsziás betegnek adott cenobamat (YKP3089, Arvelle Therapeutics/SK Life Science) nevű vizsgálati szerrel hatásosan és biztonságosan gátolták ezen betegekben a fokális epilepsziás görcsöket. Sok betegnél teljesen elmúltak a rohamok, amit eddig semmilyen kezeléssel nem lehetett elérni. A cenobamat egy tetrazol-alkil-karbamát derivátum, mely „vélhetően csökkenti az ismételt neuronális kisüléseket azáltal, hogy gátolja a feszültség-akadályozta nátrium áramlást és pozitív alloszterikus hatással van a GABAA ion-csatornára.” Az amerikai FDA már tárgyalja az engedélyezés lehetőségét, de a cég Európában is szeretné forgalmazni a szert.
A multicentrikus, kettős vak, placebóval ellenőrzött vizsgálatba 437, 18 és 70 év közötti (átlagosan 39,5 éves) beteget vettek be 16 ország több mint 100 centrumából. Minden betegnél előzetesen legalább egy-három antiepileptikummal sem sikerült megszüntetni a fokális görcsrohamokat. A betegeket egy 8 hetes kiindulási felmérés után napi 100 mg (n = 108), 200 mg (n = 110), 400 mg (n = 111) cenobamat adagolásra, vagy placebóra (n = 108) állították be. A kezelés egy 6 hetes titrálási fázisból és egy 12 hetes fenntartó fázisból tevődött össze. A fenntartó fázisra már csökkent a résztvevők száma, a 100 mg-os csoportban 102, a 200 mg-osban 98, a 400 mg-osban 95, és a placebo csoportban 102 beteg maradt. A betegek tovább szedhették az előzetesen használt antiepilepsziás gyógyszereiket is.
A 100 mg-os csoportban átlagosan 35,5%-kal csökkent a görcsrohamok száma a placebo csoport 24%-os csökkenésével szemben (P=0,007). A 200- és 400 mg-os csoportokban még jelentősebb, 55%-os csökkenést mértek (P<0,0001 vs placebo). A 100 mg-os csoport betegeinek 40%-a válaszolt a kezelésre a placebo csoport betegeinek 25%-ával szemben (OR: 1,97, P=0,04). A 200 mg-os csoportban a válaszadás 56%-os (OR: 3,74, P<0,0001 vs placebo), a 400 mg-os csoportban a válaszadás még magasabb, 64%-os volt (OR: 5,24, P<0,0001 vs placebo). Ráadásul a fenntartó fázisban a 200 mg-os csoport betegeinek 11%-ánál, a 400 mg csoport betegeinek 21%-ánál egyetlen fokális görcsroham sem fordult elő, ez a görcsroham elmaradás a placebo csoportban csak 1%-ban volt észlelhető (P = 0,002 és P<0,0001 az előző sorrendben). A 100 mg-os csoportban csak 4% volt a teljesen görcsrohammentes betegek aránya, ami ilyen módon nem különbözött szignifikánsan a placebo csoportban észleltektől.
A kezeléssel összefüggő mellékhatások a 100 mg-os csoport betegeinek 65%-át, a 200 mg-os csoport betegeinek 76%-át, a 400 mg-os csoport betegeinek 90%-át érintették, de a placebo csoportban is 70%-os volt a mellékhatások aránya. Leggyakoribb mellékhatás az aluszékonyság, a szédülés, a fejfájás, a fáradtság és a kettőslátás volt. A legtöbb mellékhatás enyhe, vagy mérsékelt erősségű volt, bár 28 betegnél összesen 37 súlyos mellékhatás is jelentkezett. A 100 mg-os csoportban a betegek 6%-ánál, a 200 mg-os csoportban 9%-ban, a 400 mg-os csoportban 4%-ban, a placebo csoportban 7%-ban keletkezett súlyos mellékhatás. Halálozás nem fordult elő.
Dr. Christian Brandt (Bethel Epilepsy Center, Bielefeld, Németország) a tanulmányt mérföldkőnek nevezte az epilepszia elleni kezelések között. Dr. Stephan Arnold (Schön Klinik Vogtareuth, Németország) szerkesztőségi közleményében rámutatott, hogy különös figyelemre méltó a 400 mg-os csoport 21%-ában megfigyelt teljes rohammentesség, „ilyet még egyetlen vizsgálatban sem írtak le. Az eredmények szerint a cenobamat egy nagyon ígéretes antikonvulzív gyógyszernek látszik.”
Források:
