Új képalkotó módszer a magas vérnyomás okozta agykárosodás kimutatására
Egy most nyilvánosságra hozott tanulmány szerint korszerű képalkotó technológia segítségével láthatóvá tehető a hipertónia okozta agykárosodás még az előtt, hogy a károsodás klinikai tünetekben is megnyilvánulna.
Az úgynevezett diffúziós tenzor képalkotás (diffusion tensor imaging, DTI) – vagy más szóval traktográfia – a szélesebb körben elterjedt mágnesrezonancia- (MR-) vizsgálat továbbfejlesztett változata, mely egyelőre még nem kapott helyet a rutin orvosi gyakorlatban.
A módszerről beszámoló előadást az American Heart Association (AHA) 2015-ben Washingtonban megrendezendő hipertóniakonferenciájára jelentették be.
„Egyértelmű módszereink vannak a magas vérnyomás okozta vese-, szem- és szívkárosodás kimutatására – hangsúlyozza a közleményt első szerzőként jegyző Daniela Carnevale, a római Sapienza Egyetem adjunktusa. − Olyan módszereket keresünk, melyekkel felmérhető az agykárosodás mértéke, melynek ismeretében előre jelezhető az érrendszeri betegségek kapcsán fellépő demencia kialakulása.”
A hipertónia a vaszkuláris eredetű kognitív károsodás jól ismert kockázati tényezője. Nem könnyű feladat ugyanakkor azoknak az agyi elváltozásoknak a korai stádiumban történő felismerése, melyek összefüggésbe hozhatók a demencia későbbi megjelenésével.
A szerzők 15 olyan beteget vontak be a vizsgálatba, akik közepesen súlyos vagy súlyos hipertónia miatt gyógyszeres kezelésben részesültek. A kontrollcsoportot 15 normális vérnyomású személy alkotta. Minden résztvevőnél MR- és DTI-képalkotásra került sor, ezenkívül felmérték a kognitív képességeiket is. Carnevale professzor a hagyományos MR-vizsgálat és a DTI közötti különbségként említi, hogy míg a klasszikus MR-vizsgálat csak a fehérállomány globális strukturális integritásáról nyújt információkat, addig a DTI alapján elkülöníthetők egymástól az egyes idegpályák, és nemcsak strukturális, hanem funkcionális adatok is nyerhetők. A DTI képes kimutatni azt is, hogy a magas vérnyomás kapcsán néhány eltérő agyi területen is létrejönnek károsodások. Ezeknél a betegeknél károsodnak a nonverbális működésekért, a végrehajtó funkciókért, az emocionális szabályozásért és a figyelemért felelős rostok.
A kognitív vizsgálatok tanúsága szerint a hipertóniás betegek lényegesen gyengébben teljesítenek a kognitív funkciókat és a memóriát mérő tesztekben, szemben a normális vérnyomású személyekkel.
Carnevale professzor úgy véli, az újfajta képalkotó technika alkalmas lehet arra, hogy pontosabban azonosíthassuk a magas vérnyomás okozta vaszkuláris kognitív károsodást előrejelző tényezőket: „A DTI lehetőséget teremt a hipertóniás betegeknél fennálló, de tüneteket még nem okozó agyi károsodások kimutatására, mely alapján kiválaszthatók azok a terápiás módszerek, melyek enyhíthetik az agykárosodást és csökkenthetik a későbbi demencia kialakulásának esélyét. Általánosan elfogadott álláspont, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek nem ugyanazt a hatást fejtik ki a szervkárosodások különböző formáiban. Azt javasoljuk a klinikusoknak, hogy a hipertóniás betegek állapotának felmérésekor mérlegeljék a potenciális agykárosodás lehetőségét is.”
A fentieknek különös jelentőségük van annak fényében, hogy például az Egyesült Államokban minden harmadik személy magas vérnyomásban szenved, és a hipertóniát az esetek 48 százalékában nem megfelelően kontrollálják. A 2013-as statisztikák szerint a magas vérnyomás több mint 360 ezer halálesetben játszott közre az Egyesült Államokban.
Bár a mostani vizsgálat a DTI hasznát jelezte, és a módszer további előnye, hogy teljesen noninvazív, Carnevale professzor szerint a módszert nehéz lenne széles körben elterjeszteni az egészségügyi ellátásban, mivel „e technika legtöbb buktatót rejtő aspektusa az adatok rekonstrukciója és analízise, továbbá a kognitív állapot felmérése és a klinikai vizsgálatok”. E szemlélet multidiszciplináris team bevonását teszi szükségessé, melyben részt kell vennie klinikusoknak és biológusoknak csakúgy, mint informatikusoknak és radiológusoknak.
A vizsgálat magas vérnyomásban szenvedő résztvevőinél az agykárosodáson túl a szív és a vesék károsodása is kimutatható volt kiegészítő képalkotó vizsgálatokkal és laboratóriumi tesztekkel. Ez jól illusztrálja, hogy a hipertónia milyen mértékben képes befolyásolni az egész szervezet állapotát.
