Vérnyomáscsökkentők és a demencia és Alzheimer-kór kockázata

A JAMA Network Open-ben január 4-én online megjelent, több mint 57 000 idősebb Medicare biztosított bevonásával végzett amerikai kohorsz-tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a 2-es és 4-es típusú angiotenzin II receptorokat stimuláló vérnyomáscsökkentő szerek szedésekor az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demencia (ADRD) kockázata 16%-kal, a vaszkuláris demencia kockázata 18% -kal kisebb, mint e receptorokat gátló antihipertenzívumok szedése mellett.

A megfelelő vérnyomás-szabályozás elérése elengedhetetlen az agy egészségének maximalizálásához, és ez a kutatás azt sugallja, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentők jótékony hatással lehetnek az agyra. Magas vérnyomásban szenvedő, kis esetszámú betegeket felölelő korábbi vizsgálatok arra utaltak, hogy a 2-es és 4-es típusú angiotenzin II receptorokat stimuláló vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése mellett kisebb arányban fordul elő demencia. Az új, retrospektív kohorsz vizsgálat ezt az összefüggést kívánta bizonyítani vagy cáfolni. A 57.773, legalább 65 éves (átlagéletkor 73,8 év), újonnan fellépő magas vérnyomásban szenvedő Medicare-biztosított vett részt, akiknek 62,9%-a volt a nő, 86,9%-a tartozott a kaukázusi rasszhoz. A vizsgálat során egyesek 2-es és 4-es típusú angiotenzin II receptorat kaptak, például angiotenzin II receptor 1-es típusú blokkolókat, dihidropiridin kalciumcsatorna-blokkolókat és tiazid diuretikumokat, mások pedig 2-es és 4-es típusú angiotenzin II receptor gátlókat, így angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlókat, béta-blokkolókat vagy nem dihidropiridin kalciumcsatorna-blokkolókat kaptak, amelyek mindegyike csökkenti a vérnyomást, de különböző módon.  

Minden 30 napos intervallumban négy csoportba sorolták a résztvevőket: stimuláló gyógyszeres csoport (n = 4879), akik főként stimuláló vérnyomáscsökkentőket kaptak; egy gátló gyógyszeres csoport (n = 10.303), amelynek résztvevői többnyire ilyen gátló típusú vérnyomáscsökkentőt szedtek; vegyes csoport (n = 2179), ahová serkentő és gátló típusú vérnyomáscsökkentőket szedők is tartoztak, és egy nem használók csoportja (n = 40.413), akik egyik típusú gyógyszert sem szedték.

Az elsődleges kimenetel az ADRD első előfordulásáig, a másodlagos kimenetel a vaszkuláris demencia első előfordulásáig eltelt idő volt. A kutatók a csoportokat a szív- és érrendszeri kockázati tényezők és a szociodemográfiai jellemzők (életkort, nem, faji/etnikai hovatartozás, jövedelmi viszonyok) szerint illesztették.

Megválaszolatlan kérdések

A korrigált eredmények azt mutatták, hogy a 2-es és 4-es típusú angiotenzin II receptorokat stimuláló vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés megkezdése 16%-kal csökkentette az incidens ADRD kockázatát egy alig 7 éves követési idő alatt (kockázat arány [HR], 0,84; 95% CI, 0,79–0,90; P < 0,001) a receptorokat gátló gyógyszerekkel összehasonlítva. A vegyes kezelési rend is statisztikailag szignifikánsan (P = 0,001) csökkentette az ADRD valószínűségét a gátló gyógyszerekkel összehasonlítva.

A vaszkuláris demencia tekintetében a stimuláló gyógyszerek alkalmazása 18%-kal alacsonyabb kockázatot eredményezett (HR, 0,82; 95% CI, 0,69 – 0,96; P = 0,02) a gátló típusú szerek alkalmazásához képest. A vegyes kezelési is csökkentette a vaszkuláris demencia kockázatát a gátló gyógyszerekhez képest (P = 0,03).

A szerzők szerint számos lehetséges mechanizmus magyarázhatja a stimuláló szerek demencia kockázatának csökkentésére vonatkozó kedvező hatását, ilyen lehet például az agy fokozott véráramlása és az amiloid lerakódások csökkentése.

A szerzők megjegyzik, hogy munkájukkal nem szeretnék azt sugallni, hogy kollegáik változtassanak betegeik jelenlegi kezelésén. A gátló típusú gyógyszereknek is megvan a helyük a terápiás palettán, például a szívroham után alkalmazott béta-blokkolók más szerrel nem helyettesíthetők.

Dr. Carlos Santos-Gallego, a New York-i Mount Sinai munkatársa méltatta, hogy a „statisztikai elemzés robusztusabbá és szilárdabbá teszi azt a hipotézist, hogy a 2-es és 4-es típusú angiotenzin II receptorokat stimuláló gyógyszerek védelmet nyújthatnak a demenciával szemben". Megjegyezte azonban, hogy a retrospektív tanulmánynak vannak bizonyos korlátai, beleértve a demencia aluldiagnosztizálását. És az, hogy az olyan társbetegségek, mint a pitvarfibrilláció, a szívinfarktus és a szívelégtelenség egyaránt növelhetik a demencia kockázatát.

Forrás:

Zachary A., Marcum Z.A., Gabriel N. et al: Association of New Use of Antihypertensives That Stimulate vs Inhibit Type 2 and 4 Angiotensin II Receptors With Dementia Among Medicare Beneficiaries JAMA Netw Open. 2023;6(1):e2249370.  doi:10.1001/jamanetworkopen.2022.49370