Veszélyben a sokgyermekes nők szíve?
A graviditás a szív és az érrendszer jelentős terhelésével jár. Egy új vizsgálat azt jelzi, hogy négy vagy több szülés után az asszonyok szíve szubklinikus károsodást szenved, bár a gyermekteleneknél is hasonló eltérések keletkeznek. A szívnek a kétszeri-háromszori szülés a legjobb.
A terhesség, kiváltképp az ismételt graviditás, jelentősen megterheli a szívet és az érrendszert. Ennek mértéke, pontos érvényesülése egyelőre tisztázatlan, ezért nagy figyelmet keltett a European Journal of Preventive Cardiology most megjelent tanulmánya a Dallas Heart Study legújabb eredeményeiről.
A munkacsoport Monika Sanghavi vezetésével azt vizsgálta, hogy a négyszer vagy annál is többször szült asszonyok érrendszerében kimutatható-e valamilyen változás azoknak a nőknek az ereihez képest, akik soha nem voltak terhesek, vagy négynél kevesebbszer szültek. „Ez a tanulmány fontos adatokkal járul hozzá eddigi ismereteinkhez arról, hogy ez a női szervezetet általában fiatalkorban érő megterhelés hogyan érvényesül későbbi szív-ér rendszeri tüneteik megjelenésében” – mondotta a vizsgálat vezetője.
A Dallas Heart Study vizsgálati csoportja 1644 nőből állt, és igazi multietnikus közösségnek számított. A mérések idején átlagosan 45 éves résztvevők 55%-a volt afroamerikai. Komputertomográfiával mérték a koszorúereik kalciumtartalmát, az aortafal vastagságát pedig mágneses rezonancia módszerrel – ezekkel az érzékeny technikákkal jellemezték a szubklinikus ateroszklerózis mértékét. A coronaria-kalcium akkor volt pozitív, ha meghaladta a tízes értéket; az aortafal-vastagságot akkor vették abnormálisnak, ha nagyobb volt az azonos korú népesség 75. percentilisénél. A két módszer szubklinikus pozitivitásán azt értették, hogy a kóros kardiovaszkuláris eltérés már a klinikai tünetek előtt megjelent.
A nőket három csoportba osztották. Az első csoportba tartoztak, akik nem, vagy csak egyszer szültek. A második csoportba kerültek a kétszer-háromszor szült nők, a harmadik csoportba a négyszer vagy még többször szült asszonyok.
A négyszer vagy még többször szültek átlagosan kétszerte nagyobb valószínűséggel kerültek a kóros coronaria-kalciumtartalommal jellemzett csoportba, és hasonló volt a helyzet az aortafal-vastagság szempontjából is. Ez a különbség a szocioökonómiai helyzet, az iskolázottság, a bőrszín és egyéb, a kardiovaszkuláris kockázatot potenciálisan befolyásoló tényezők figyelembevétele után is érvényesült. A sokgyermekes asszonyok általában idősebbek voltak, több volt közöttük a spanyol ajkú, a magas vérnyomású, a kövérebb és az alacsonyabb szocioökonómiai státusú nő.
Érdekes jelenségként a kutatók kiemelik, hogy a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő nők körében a szubklinikus ateroszklerózis ugyancsak gyakoribb volt, mint a két-három gyermekes csoportban, vagyis U alakú az összefüggés. Dr. Sanghavi emlékeztet arra, hogy a terhességet gyakran hívják a természet terheléses vizsgálatának. „Ezt érdemes úgy fölfogni, hogy graviditás után érdemes fokozottan figyelni a nők kardiovaszkuláris állapotára, betegségeire, még akkor is, ha a kockázati tényezők alapján nem tűnnek veszélyeztetettnek.”