Zsíros ételek növelhetik az áttétképződést
A Nature című szaklapban megjelent tanulmány szerint a táplálékban lévő zsírsav idézi elő az újabb tumorok kialakulását.
Az új rákterápiák célja a tumorok terjedésének megállítása. Spanyol orvosok azonosították a szöveti kötésből kiszakadva más helyen áttéteket képző ráksejteknek egy speciális jellemzőjét. Nevezetesen egy receptorfehérjét, ami a zsírsavak felvételéről gondoskodik. A zsírban gazdag étrend a kísérleti egereknél fokozta az áttétet képző sejtek aktivitását. A zsírsav felvételt biztosító receptor blokkolása azonban megakadályozta az újabb metasztázisok kialakulását, és a meglévő áttétek jelentős zsugorodását idézte elő. A tudósok azt remélik, a receptort blokkoló antitest a humán orvoslásban is meg tudja majd akadályozni a daganatos áttétek kialakulását.
Salvador Anzar Benitah (Institute for Research in Biomedicine, Barcelona), a kutatócsoport vezetője valószínűsíti, hogy a CD36 receptor minden metasztázist képző sejtnél megtalálható. A kutatások során humán szájüregi tumorsejteket injektáltak egerek szájüregébe. A sejtek, amelyek daganattá fejlődtek, nagy mennyiségben termeltek a zsírsavak receptoraként szolgáló CD36 membránfehérjét. Ezekben a sejtekben a zsírsavak felhasználását szabályozó több gén is erős aktivitást mutatott. A rendesen táplált egerekkel összehasonlítva a zsírban gazdag étrenden tartott egerekben a beinjektált ráksejtek kétszer nagyobb valószínűséggel képeztek metasztázisokat és a létrejött daganatok száma és mérete is nőtt. Ha a szájüregi ráksejteket két napig palmitinsavval - a zsírok és olajok gyakori alkotóelemével- kezelték elő, akkor a kisérleti állatokban megnőtt az áttétek képződésének valószínűsége. Természetesen a táplálék zsírtartalma és a metasztázisok növekedése közötti összefüggés igazolásához további tanulmányokra van szükség.
A tudósok egy antitest segítségével blokkolták a ráksejtek CD36 receptorait. Ezzel sikerült teljes mértékben megakadályozni az áttétek kialakulását anélkül, hogy jelentős mellékhatásokat tapasztaltak volna. Olyan egereket is vizsgáltak, amelyekben már jelen voltak az áttétek. Az antitest-kezelés hatására az állatok 20 százalékánál a daganatok teljesen eltűntek, a többinél 80-90 százalékkal zsugorodott a méretük. Más humán ráktípusok sejtjei – például melanoma és mellrák – is egyértelműen kevesebb áttétet képeztek a CD36 receptor blokkolása után. A petefészek-, húgyhólyag-, illetve tüdőrákos betegektől származó tumorszövetek vizsgálata azt mutatta, hogy a metasztázisok kialakulása ezekben az esetekben is fokozott CD36-termeléshez társult. A szerzők szerint az antitestek humán vizsgálatok során történő eredményes alkalmazása esetén a következő 5-10 évben új terápiák állhatnak rendelkezésre a rákos betegek kezelésében.
Forrás: Wissenschaft aktuell
