A gyógyszerrezisztencia kialakulását elkerülő technológia
A rákos sejt belsejében összeálló új citotoxikus rákgyógyszer legfőbb előnye, hogy nem alakulhat ki ellene rezisztencia.
- Folyadékbiopsziából végzett vizsgálatok jelentősége szolid tumorok esetén
- A genetikai diagnosztika és a prediktív géntesztek lehetőségei és korlátai
- Az immunonkológiai kezelések bővülő lehetőségei
- A programozott sejthalál új, feltárt részletei
- CRISPR módszerrel a myeloma multiplex sebezhetőségének nyomában
Az dél-koreai Ulsan National Institute of Science and Technology (UNIST) kutatói a Journal of the American Chemical Society folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan technológiát ismertetnek, amely áttörést hozhat az onkológiában, mivel a szerzők szerint képes megkerülni a rákellenes kezelések egyik legfőbb akadályát, a gyógyszerrezisztencia kialakulását a ráksejtekben.
A rezisztencia szilárd falán átvezető kiskaput a lizoszómák jelentik a koreai kutatók szerint. A lizoszómák olyan létfontosságú organellumok, amelyek a sejtek összetevőinek lebontásáért és újrahasznosításáért felelősek, ezért nem meglepő, hogy a rákos sejtek proliferációja is erősen támaszkodik a lizoszómák hatékony működésére. Ezt nem a koreai kutatók vették észre: korábban már folytak próbálkozások arra, hogy az onkológiai kezelésekben is alkalmazzanak lizoszómákat megcélzó terápiás elképzeléseket, ám a vizsgált készítmények nem bizonyultak eléggé szelektíveknek.
A mostani kutatás során a UNIST laboratóriumaiban egy olyan hatóanyagot terveztek, amely meghatározott szabályok szerint képes micellákba tömörülni. A micellák olyan gömb alakú struktúrák, amelyeknek lipofil belsejét hidrofil külső burok veszi körül, így kiváló stabilitást mutatnak in vivo környezetben, miközben nem toxikusak a környező sejtekre. A micellák felszíne olyan funkcionális RGD (arginil-glicil-aszpartámsav) peptidet tartalmaz, amelyek a rákos sejtek membránjain felülreprezentált receptorokat képesek szelektíven megcélozni. Mivel a rákos sejtek lizoszómáiban gyakran magas a fehérjék lebontásáért felelős katepszin-B enzim szintje, a micellák kifejezetten ezeket a lizoszómákat célozzák meg, majd a lizoszómákba jutva kölcsönhatásba lépnek a katepszin-B enzimmel.
A folyamatban a katepszin-B a micellán belül peptideket bontani kezdi, az így keletkező molekulák pedig olyan hosszú, szálszerű struktúrákká állnak össze, amelyek károsítják a lizoszomális membránt. Ez diszfunkcionális lizoszómákhoz, ennek következtében pedig a rákos sejtek apoptózisához vezet. Azaz a kutatók egy olyan sejtmérget hoztak létre, amely ártalmatlan alkotórészekből áll, viszont ezek az alkotórészek a rákos sejtek belsejében sejtméreggé állnak össze.
A kutatást vezető Yoo professzor így nyilatkozott: "A rákos sejtek lizoszómáinak megcélzása hatékony rákellenes kezeléseket tesz lehetővé anélkül, hogy gyógyszer-rezisztencia alakulhatna ki.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
New anticancer treatment technology targets cancer cell lysosomes and overcomes drug resistance
Intra-Lysosomal Peptide Assembly for the High Selectivity Index against Cancer
Irodalmi hivatkozás:
Jana, B., et al. (2023) Intra-Lysosomal Peptide Assembly for the High Selectivity Index against Cancer. Journal of the American Chemical Society. doi.org/10.1021/jacs.3c04467.
