Antibiotikum helyett peptidek

A legtöbb klinikailag alkalmazott antibiotikum baktériumokból vagy gombákból származik. Azonban az állatok és az ember is termel antibiotikus hatású anyagokat a kórokozók elleni védelem során. Ezeknek az úgynevezett antimikrobiális peptideknek (AMP) többek között az az előnyük, hogy csak elvétve alakul ki olyan kórokozótörzs, amely rezisztenssé válna velük szemben. Amerikai és brazil biológusok tengeri élőlényekből kivont AMP-t kémiai változtatásokkal optimalizáltak. Ez a clavanin-MO-nak elnevezett hatóanyag az állatkísérletekben a multirezisztens baktériumokat is elpusztította, és ezzel egyidejűleg aktiválta az immunrendszert.

Cesar de la Fuente (Massachusetts Institute of Technology, Cambridge) a Scientific Reports című szaklapban megjelent közleménye szerint ez a peptid nemcsak a mikrobákat pusztítja el, hanem fokozza a védekező immunválaszt, és gyulladáscsökkentő hatással is bír. A kutatóknak sikerült az antimikrobiális clavanin-A peptid hatékonyságát javítani. Ez a 23 aminosavból álló peptid eredetileg egy tengeri élőlényből, a Styela clava-ból származik. Mint a többi AMP, ennek a molekulának is pozitív töltésű, és hidrofób szakaszai vannak. Ez a kémiai szerkezet fokozza a sejtmembrán átjárhatóságát, és vezet a belső sejtes struktúrák károsodásához, amin a baktericid hatás alapul.

A kutatók a clavanin-A molekulához további öt aminosavat csatoltak, amivel a peptid hidrofób részét növelték meg. Ahogy remélték, a kémiailag megváltoztatott, clavanin-MO-nak elnevezett vegyület sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a kiinduló anyag. A halálos dózisú multirezisztens Staphylococcus-szal megferőzött egerek túlélési esélye a kezelés után 40 százalékról 60 százalékra emelkedett a clavanin-A kezeléshez viszonyítva. Két egyidejűleg lezajló mechanizmus magyarázza a kórokozók szokatlanul gyors megtizedelését. Egyrészt a szintetikus peptid átlyukasztja a baktériumok külső sejtmembránját, és elpusztítja a létfontosságú struktúrákat a sejt belsejében. Másrészt specifikus immunsejtek aktiválásával tényleges csíraölő hatást fejt ki. Ezen túlmenően gyulladáscsökkentő hírvivő anyagok termelését is kiváltja, ami csökkenti az erős mellékhatások kialakulásának veszélyét, melyek bizonyos esetekben felléphetnek antibiotikus kezelések során.

A szer ígéretes új stratégia lehet a súlyos bakteriális fertőzések kezelésénél. Az, hogy eddig az állatok egészséges sejtjeinek károsodását nem tapasztalták, azt sugallja, hogy a gyógyszer jól tolerálható, ami lehetővé teszi a klinikai vizsgálatok mielőbbi megkezdését.

Forrás: Wissenschaft aktuell