COVID-19 fertőzés melletti bőrtünetek

A COVID-19 fertőzések mintegy 20%-ában fordulnak elő bőrjelenségek, amik az eddig megjelent közlemények és a lapban közölt két esettanulmány szerint is igen heterogének. Ugyanakkor a témában megjelent leírásokból nem egyértelmű, hogy a COVID-19 fertőzésben látható bőrelváltozásokat valóban a vírus okozza-e, tette fel a kérdést a szerkesztőségi közlemény szerzője, Dr. Lauren M. Madigan (University of Utah, Salt Lake City). A bőrjelenségek teljes megértéséhez a különböző morfológiai jelenségeket, pl. a bőrjelenségek finom purpurás természetét, vagy a jellegzetes nyálkahártya- és conjunctiva képletek megjelenését közvetlen szemrevételezés és vizsgálat során mindenre kiterjedően kell értékelni.

Az egyik ismertetett eset egy olyan felnőtt beteg volt, akin az akut respiratorikus distressz miatt történt kórházi felvétel után egy nappal papuloszkvamózus és eritematózus foltok jelentek meg először a köldöke körül, majd a felkarján, a vállain és a hátán pedig nyúlványos (kesztyűujj-szerű) papuloszkvamózus erupciók alakultak ki. A szerzők (a párizsi Hôpital Cochin szakorvosai) „klinikailag a pityriasis roseára emlékeztető”-nek írták le a jelenséget.

A másik eset egy 48 éves, Madridban kórházba került férfi tüneteit ismerteti, akin 3 nappal a láz kezdete után viszkető eritematózus maculák, papulák, petechiák jelentek meg a farpofákon, a térdhajlatban, a combok elülső felszínén és az alhas bőrén. Mint azt a madridi Ramon y Cajal Egyetem orvosai elmondták, a bőr szövettanilag felszínes perivaszkuláris lymphocytás beszűrődést igazolt a vvt-k extravazációjával, gócos papilláris ödémával, „fokális parakeratózissal és izolált diszkeratotikus sejtekkel”.

Egyik eset szerzői szerint sem világos, hogy a bőrelváltozásokat közvetlenül a COVID-19 megbetegedés okozza-e. A nyúlványos papuloszkvamózus erupciók megjelenésekor nem lehetett vírus jelenlétét kimutatni a beteg bőrében. Az erősen emelkedett proinflammatorikus citokin értékek arra utalnak, hogy a bőrkiütések csak az immunválasz másodlagos következményei. A kiütés ugyan egy héten belül eltűnt, de a beteg sajnos belehalt a fertőzésbe.

A második betegnél a petechiák már a kezelés megindítása előtt megjelentek, ami emlékeztet arra a képre, ami más vírusfertőzések (pl. a parvovírus B19) mellé társuló képre emlékeztetett. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy „a SARS-CoV-2 más vírusokhoz hasonló módon érinti a bőrt”, bár ettől eltérő eredet sem zárható ki. Helyi szteroiddal és orális antihisztaminnal történő kezelésre a bőrkiütések 5 nap alatt eltűntek, és a beteg 12 nap múltán gyógyultan hazaengedték a kórházból.

Mivel egyelőre több kérdés merült fel, mint amennyi választ kaptunk, az American Academy of Dermatology azt javasolja, hogy a COVID-19 mellett észlelt bőrelváltozásokat a kezelőorvosok rögzítsék az AAD regiszterébe, így remélhetően elegendő adat fog majd összegyűlni egy klinikailag releváns kép megfogalmazásához. Dr. Kirsten Lo Sicco (New York University) és munkatársai már megkezdték az adatok szisztematikus gyűjtését a kórélettani okok, a szervezettel való összefüggések, a betegek sorsa és a lehetséges kezelések felderítése érdekében. A fertőzések melletti bőrjelenségek átfedésben vannak egymással, de a kiváltó okok egymástól eltérőek lehetnek. Különleges, kritikus szerepük van a betegek bőréből vett szövetmintáknak, a patológus szakértők ugyanis el tudják különíteni a gyógyszerek okozta erupciókat, az urticariákat, a vaszkulopátiákat, a vasulitist, stb. A biopsziák elvégzéséhez a pandémia során fokozott személyi védelem szükséges.

A legújabb adatokra alapozva Dr. Lo Sicco elmondta, hogy a leggyakoribb elváltozások, így a purpurás kiütések, a livedo reticularis, a retiform purpura a COVID-19 mellé társuló vaszkulopátia következményei, ami ismételten új kérdéseket vet fel. Például azt, hogy a vaszkulopátiák megelőzhetők-e profilaktikus antikoagulációval? Sok COVID-19-es beteg részesül terápiás célú antikoagulációban, de nem tudjuk, hogy ezzel javítható-e a prognózisa.

A bőrgyógyászok számára létfontosságú, hogy meghatározzák a különböző bőrjelenségeket, az urticariákat, a vezikuláris, purpurás, vagy papuloszkvamózus elváltozásokat, melyek összefügghetnek a betegség végső kimenetelével. Ebben bizonyára nagy segítségükre lesz aZAAD regisztere.

Források:

1. Bosworth T. Heterogeneity seen in COVID-19 skin manifestations. Medscape Medical News. May 05, 2020.  

2. Madigan LM et al. JAMA Dermatol. 2020 Apr 30. doi:10.1001/jamadermatol.2020.1438;

3. Diaz-Guimaraens B et al. JAMA Dermatol. 2020 Apr 30. doi: 10.1001/jamadermatol.2020.1741;

4. Sanchez A et al. JAMA Dermatol. 2020 Apr 30. doi: 10.1001/jamadermatol.2020.1704.