Egészségesebb a teljes kiőrlésű kenyér?
Izraeli kutatók legújabb kutatása szerint teljesen egyénfüggő, hogy az egyes kenyérfajták fogyasztása mennyire befolyásolja a vércukorszintet, és a vérkép egyéb értékeit.
- Mindennapi kenyerünket – szívünk egészségéért is – add meg nekünk ma!
- A gyermekkori székrekedés diétás kezelése: az étrendi rostok és a teljes kiőrlésű gabonafélék hatása
- Az étrendben a fogások sorrendje is számít
- A gluténmentes ételek nem is egészségesek?
- A bél mikrobiomjának jelentősége különböző megbetegedésekben
A magasabb rost-, B-vitamin és ásványi anyag tartalom miatt a teljes kiőrlésű kenyér egészségesebb élelmiszernek számít, mint a fehérkenyér. Azonban izraeli kutatók a Cell Metabolism-ban megjelentösszehasonlító tanulmányukban ilyen általános különbséget nem tudtak igazolni. Eredményeik szerint a kenyér fajtája alig volt hatással a bélflórára, és az egészség szempontjából jelentős vérértékeket sem befolyásolta számottevően. Nem várt egyéni különbségeket azonban megfigyeltek: egyeseknél a fehérkenyér negatív hatással volt a vércukorszintre. Másoknál viszont éppen a teljes kiőrlésű kenyér esetében tapasztaltak ilyen hatást. Eran Segal (Weizmann Institute of Science, Rehovot) azt mondja, hogy várakozásaikkal ellentétben a mérések első kiértékelése nem mutatott semmilyen klinikailag jelentős különbséget a két kenyérfajta hatása között.
A tanulmányban résztvevő 20 egészséges önkéntes napi kalóriafelvételének átlag 10 százalékát fedezte valamilyen kenyérféle a vizsgálatok megkezdése előtt. A tesztszemélyeket két csoportra osztották, és mindkét csoportban megemelték a kenyérfogyasztás mértékét úgy, hogy az abból származó kalóriaarány 22 százalékra emelkedjen. Az egyik csoport egy héten át iparilag előállított fehérkenyeret, a másik frissen sütött, kovászos, teljes kiőrlésű kenyeret kapott. Majd egy két hetes kenyér-mentes időszak után a két csoport további egy hétig a másik fajta kenyeret fogyasztotta.
A székletminták DNS-elemzése alapján az állapítható meg, hogy az egyéni bélflóra összetétele a kenyérfogyasztás változásának hatására csak csekély mértékben változott. A vérminták elemzése pedig azt mutatta, hogy a glükóz, koleszterin, zsír, ásványi anyagok és gyulladásos markerek értékét nem befolyásolta az elfogyasztott kenyér fajtája – de csak akkor, ha a mért értékeket a mindenkori csoportoknál összefoglalva és átlagolva nézték. Az adatok egyéni kiértékelése ezzel szemben teljesen más eredményt mutatott. A résztvevők felénél a vércukorszint átmenetileg erősebben megemelkedett a teljes kiőrlésű kenyér elfogyasztása után, a tesztszemélyek másik részénél viszont a fehér kenyérnek volt ilyen hatása.
A kutatócsoport másik tagja, Eran Elinav azt hangsúlyozza, hogy csak a bélflóra személyenként eltérő fajspektruma alapján lehet előre megmondani, hogy a glükóz-anyagcserére tekintettel az adott személy számára melyik kenyérfajta „egészségesebb”. De ahhoz, hogy személyre szabottan meg lehessen állapítani, kinek melyik élelmiszer a leginkább ajánlott, még további kutatásokat szükséges végezni a témában. A szerzők szerint az egyre nagyobb mértékben személyre szabott orvosláshoz hasonlóan a jövőben a táplálkozási tanácsadásnak is jobban személyspecifikusnak kell lennie. Az általános táplálkozási irányelveket a kutatók korlátozott értékűnek tartják.
Forrás: Wissenschaft aktuell
