ESC 2014-3: A szénhidrátban szegény étrend jobb a szívnek
Egy új amerikai vizsgálat szerint a kevés szénhidrátot tartalmazó étrend kedvezőbb, mint a zsírszegény. Hatására bőrszintől és etnikai hovatartozástól függetlenül csökken a testsúly illetve a szív- érbetegségek kockázati tényezői.
Az amerikai felnőtteknek átlag egyharmada szenved valamilyen szív- és érrendszeri betegségben és az összhalálozás egyharmada valamilyen kardiovaszkuláris kórkép következménye. A legutolsó statisztikák szerint a férfiaknak 32,2 %-a, a nőknek 35,5 %-a elhízott, de az afro-amerikai lakosságban a túlsúly, sőt kóros kövérség még ennél is gyakoribb.
Az Egyesült Államokban évente 100 000-400 000 halál oka az elhízás, az egészségügyi kiadások 6-12 %-át a súlytöbblet miatt kialakuló megbetegedések ellátására fordítják. Érthető, hogy számos kutatás fogalakozik a testsúly csökkentésének lehetőségeivel. Lydia A Bazzano vezetette kutatócsoport (New Orleans) legújabb eredményeiket az Európai Kardiológus Kongresszuson ismertették és ezzel egyidőben az Annals of Internal Medicine folyóiratban is közölték.
Egy éven keresztül 148 egészséges felnőtt sorsát követték, akik közül véletlenszerű választással 75 (átlagéletkor: 45,8 év, átlagos testtömeg index: 35,2 kg/m2) 73 (átlagéletkor: 47,8 év, átlagos testtömeg index: 35,6 kg/m2) pedig zsírszegény táplálékokat fogyasztott. A szénhidrátban szegény diétát 79 %, a zsírszegény étrendet 82 % tartotta be. A résztvevők többsége nő volt (89 %, 88 %), viszont gyakorlatilag ugyanannyi afro-amerikai (36, 40), illetve fehérbőrű (33, 34) ember került mindkét csoportba.
Egy esztendei diétázás után a kevés szénhidráton élő csoport tagjai szignifikánsan nagyobb súly vesztettek (középérték -3,5 kg, 95 % CI: 5,6-1,4 kg, p=0,002), lényegesen több volt a zsírszövet veszteségük is (-1,5 %, 95% CI -2,6%--0,4 %, p=0,11), izomtömegük relativ növekedése szignifikánsan nagyobbnak bizonyult (1,7 %, 95% CI 0,6-2,8 %, p=0,003).
A összkoleszterin, z LDL-koleszterin, illetve a vércukor szintje egyik csoportban sem változott értékelhetően, hasonlóan változatlan maradt a vérnyomás is. A kevés szénhidrátot fogyasztó résztvevők C-reaktív protein szintje viszont szignifikánsan csökkent (-15,2 nmol, p=0,024), a Framingham kockázati skála szerinti 10-éves rizikó értékük javult (-1,4 %, p<0,001), és előnyösebb lett a szérum triglicerid szintjük is (átlag -0,16 mmol/L, p=0,038).
A vizsgálat résztvevői az első hónapban hetenként konzultáltak a dietetikussal, majd a következő 5 hónapban kis csoportokban kéthetenként, a második félévben havonta. Valamennyi vizsgálati alanytól 24 órás étkezési listát kértek induláskor, majd a 3., 6., és 12. hónapban.
A vizsgálók szerint ez a 12 hónapos, parallel csoportokat értékelő tanulmány azt bizonyította: a kevés szénhidrátot tartalmazó étrend nagyobb súlycsökkenést eredményez és kifejezettebben mérsékli a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mint a zsírszegény diéta, mind a fehérbőrű, mind az afro-amerikai, felnőtt emberekben.
Igen fontos különbség, hogy míg a korábbi, hasonló témájú vizsgálatok cukorbetegek, metabolikus szindrómában szenvedők, esetleg szívbetegek bevonásával folytak, addig az idézett vizsgálat résztvevői egészségesek voltak, nem volt klinikai szív- és érbetegségük, sem cukorbetegségük.
