Hallásjavítás szinapszisok számának növelésével
Akár szupernormális hallást is sikerült elérni egerekben belsőfülben található szinapszisok számának növelésével.
- Idősek halláscsökkenése
- Fontos a halláskárosodás észlelése, orvoslása
- A hallókészülékek csökkentik a demencia kockázatát
- A hallásromlás a kognitív képességek romlásával jár
- Mobilalkalmazások fül-orr-gégészeti megbetegedésekben – 1. rész: tinnitus
- Mikor utaljuk szakorvoshoz a fejfájós beteget?
- Szédüléssel járó panaszok sürgősségi ellátása
- Fülzúgás és életminőség a legújabb validált kérdőív és egy új terápiás eszköz fényében
- Új utak és régi problémák a fül-orr-gégészetben – bevezető
- A fülzúgás diagnosztikája
- Audiometriai szűrés és az eredmények értelmezése
- A fülzúgás diagnózisa
A PLOS Biology folyóiratban június 27-én jelent meg a University of Michigan kutatóinak cikke, amelyben a kutatók a belsőfülben a neurotrofin-3 (Ntf3) mennyiségének növelésével akusztikus stresszt szenvedett egerek hallását voltak képesek számottevő mértékben javítani, egészséges egereknél pedig szupernormális hallást létrehozni. Ez a módszer ígéretes terápia lehet az úgynevezett rejtett halláskárosodásban szenvedő emberek kezelésében is. A kutatók egy korábbi vizsgálatukban már alkalmazták ezt a módszert, és középkorú egereknél is sikerült fokozniuk a hallóképességet. Most először használták viszont ezt az eljárást teljesen egészséges egereknél szupernormális hallás kialakítására, ami elsősorban a hallott információk jobb feldolgozását jelentette.
“Azt már korábban is tudtuk, hogy a fiatal egerek belső fülében az Ntf3 mennyiségének fokozása növeli a belső szőrsejtek és a hallóneuronok közötti szinapszisok számát, de azt nem tudtuk, hogy a több szinapszis milyen hatással van a hallásra” - nyilatkozta Gabriel Corfas, a kutatócsoport vezetője. “Most viszont sikerült kimutatnunk, hogy az extra belsőfül-szinapszisokkal rendelkező állatoknak normális hallási küszöbértékük van ugyan - amit egy audiológus normális hallásként definiálna -, de a hallási információkat szupernormális módon képesek feldolgozni.”
A korábbi tanulmányokhoz hasonlóan a kutatók itt is az állatok genetikai módosításával változtatták meg az Ntf3 expresszióját, hogy növeljék a belső szőrsejtek és a neuronok közötti szinapszisok számát. A belső szőrsejtek a csiga belsejében találhatók, és feladatuk, hogy a hanghullámokat átalakítsák a szinapszisokon keresztül az agyba küldhető jelekké.
Ezúttal a kutatók két, fiatal egerekből álló csoportot hoztak létre: az egyikben csökkentették a szinapszisok számát, a másikban pedig fokozták expressziójukat.
“Eredményeink azt sugallják, hogy az Ntf3 molekula hasonló helyzetekben az emberek hallását is javíthatja. Az új eredmények arra utalnak, hogy a szinapszisok regenerálása vagy számuk növelése javítja a hallásfeldolgozást.”
A kutatók az egerek mindkét csoportján elvégezték a Gap-Prepulse Inhibition tesztet, amely a nagyon rövid hallási ingerek érzékelésére való képességüket mérte. Ennél a tesztnél az alanyt egy háttérzajjal ellátott kamrába helyezik, majd egy hangos, az egerekre riasztó hatású hangot egyedül vagy egy nagyon rövid csendes réssel megelőzve mutatnak be. Ez a rés, ha az egér észleli, csökkenti az ijedtségi reakciót. A kutatók ezután meghatározták, hogy a csendes résnek milyen hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy az egerek érzékeljék azt. A kevesebb szinapszissal rendelkező egereknek sokkal hosszabb csendes résre volt szükségük.
Ez az eredmény alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a szinapszisok sűrűsége és az emberek rejtett halláscsökkenése között kapcsolat áll fenn. A rejtett halláskárosodás olyan hallási nehézséget ír le, amelyet a szokásos tesztekkel nem lehet kimutatni. A rejtett halláskárosodásban szenvedő emberek háttérzaj jelenlétében nehezen értik meg a beszédet, vagy nehezen érzékelik a hangokat.
A fenti hipotézis igazolását követően a kutatók már kisebb izgatottsággal várták a megnövekedett számú szinapszissal rendelkező egércsoport eredményeit. Igencsak meglepődtek azonban, amikor az egereknél szupernormális hallás alakult ki: nemcsak a mért Acoustic Brain Stem válaszban mutattak fokozott csúcsértékeket, hanem az egerek a Gap-Prepulse Inhibition tesztben is jobban teljesítettek, ami arra utal, hogy képesek nagyobb mennyiségű hallási információ feldolgozására.
“Meglepődve tapasztaltuk, hogy amikor növeltük a szinapszisok számát, az agy plusz hallási információkat volt képes feldolgozni, melynek hatására az állatok jobban teljesítettek a teszteken, mint a kontroll (normál) populáció” - fejtette ki Corfas.
Ezek az eredmények azért fontosak, mert korábban úgy vélték, hogy embereknél a szőrsejtek öregedés során történő fokozatos elvesztése a halláscsökkenés elsődleges oka. Ezek az eredmények viszont arra mutatnak rá, hogy a belső szőrsejtek szinapszisainak elvesztése lehet az első esemény a hallásvesztés folyamatában, így a szinapszisokat megőrző, regeneráló és/vagy számukat növelő terápiák potenciálisan izgalmas megközelítések lehetnek bizonyos típusú hallászavarok kezelésében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Creating supranormal hearing in mice
Irodalmi hivatkozás:
Lingchao Ji et al, From hidden hearing loss to supranormal auditory processing by neurotrophin 3-mediated modulation of inner hair cell synapse density, PLOS Biology (2024). DOI: 10.1371/journal.pbio.3002665
