Új bispecifikus antitest tüdőrák kezelésében

A Nature Communications folyóiratban április 4-én jelent meg a AMC University kutatóinak cikke, amelyben az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) mutációval rendelkező nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegek kezelésében ígéretes eredményeket írtak le ivonescimabbal kombinált kemoterápiás kezelést követően. A fázis III. klinikai vizsgálat keretében végzett kombinált kezelés az eredmények szerint szignifikánsan javította a betegek progressziómentes túlélését.

A kettős-vak, randomizált, fázis III. klinikai vizsgálatban kemoterápiával kombinált ivonescimab kezelés hatékonyságát értékelték EGFR-mutációt hordozó előrehaladott vagy áttétes nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek esetében - az eredményeket az önmagában alkalmazott kemoterápiás beavatkozással hasonlították össze. A vizsgálatot Kínában 55 központban, összesen 322 beteg bevonásával végezték, a résztvevők vagy ivonescimabot vagy placebót kaptak a kemoterápia mellett (pemetrexed és karboplatin) háromhetente egyszer, négy cikluson keresztül, majd fenntartó terápiában részesültek.

Az eredmények szerint a progressziómentes túlélés mediánja 7,1 hónap volt az ivonescimab csoportban a placebo csoportban mért 4,8 hónappal szemben. A progressziómentes túlélés előnye az ivonescimabot kapó betegek javára a placebóval szemben szinte minden alcsoportban megfigyelhető volt, beleértve azokat is, akiknek a betegsége harmadik generációs EGFR-tirozinkináz-gátló (TKI) kezelés alatt fejlődött ki, valamint azokat, akiknél már agyi áttétek is kialakultak. Az objektív válaszarány 50,6% illetve 35,4% volt az ivonescimab, illetve a placebo esetében.

Az ivonescimab plusz kemoterápia jelentősen javította a progressziómentes túlélést azoknál a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél, akiknek a betegsége EGFR-TKI-kezelés alatt progressziót mutatott. Megjegyzendő, hogy a medián teljes túlélési adatok még nem véglegesek, hiszen az adatok lezárásának időpontjában a 322-ből 69 beteg (21,4%) halt meg.

A vizsgálati időszak alatt tapasztalt mellékhatások tolerálhatóak és kezelhetők voltak. A kezeléssel összefüggő 3. vagy magasabb grádusú mellékhatások 99 betegnél (61,5%) fordultak elő az ivonescimab-csoportban, szemben a placebo csoport 79 betegével (49,1%), amelyek közül a leggyakoribbak kemoterápiával asszociálható mellékhatások voltak. Az ivonescimab csoportban 10 betegnél (6,2%), míg a placebo csoportban 4 betegnél (2,5%) fordultak elő 3. vagy magasabb fokú, immunrendszerrel kapcsolatos nemkívánatos események. Az ivonescimab csoportban 5 betegnél (3,1%), míg a placebocsoportban 4 betegnél (2,5%) fordultak elő 3. vagy magasabb fokú, érrendszeri endotél növekedési faktorral kapcsolatos nemkívánatos események.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study shows ivonescimab improves progression-free survival in EGFR+ lung cancer

Ivonescimab Plus Chemotherapy in Non–Small Cell Lung Cancer With EGFR Variant

Phase 3 Clinical Study of AK112 for NSCLC Patients

Irodalmi hivatkozás:

HARMONi-A Study Investigators et al, Ivonescimab Plus Chemotherapy in Non–Small Cell Lung Cancer With EGFR Variant, JAMA (2024). DOI: 10.1001/jama.2024.10613