A leheletből tömeg-spektrométerrel kimutatható fej-nyaki laphámrák
A British Journal of Cancer-ben online megjelent tanulmányban igazolták, hogy a korai fej-nyaki laphámrák kimutatása a kilehelt levegőből is lehetséges, az eljárás nem invazív, praktikus és pontos.
Az összes daganatos betegség 5- 6%-a fej-nyaki laphámrák, és az összes rákos halálozás mintegy 2%-áért felelősek ezek a daganatok. A fej-nyaki laphámrákok (HNSCC) a szájüreg, az orrgarat, a szájgarat, a gégegarat, és a gége nyálkahártyájáról indulnak, „klasszikus” kockázati faktoraik a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Újabban több szájgarati rák kialakulásának hátterében mutatták ki a humán papilloma vírust (HPV), ezek a daganatok általában a szokásosnál fiatalabbakban és a klasszikus kockázati faktorok hiányában jelennek meg. A fölső légúti daganatok sokáig rejtve maradhatnak, az esetek mintegy 45%-ában egy több hete fennálló nyaki csomó, vagy egy kétséges eredetű agyidegi neuropathia hívja fel a figyelmet a problémára: sajnos, ilyenkor már előrehaladott HNSCC-ről van szó. A háziorvos a rutin ellenőrzés során a szájüreget és a szájgaratot tudja megtekinteni és a nyakat tudja tapintani, de az orrgarat, a nyelvgyök, vagy a gége vizsgálatához már specialista szükséges. Ezért egy korai diagnózist biztosító vizsgálat, vagy egy speciális biomarker sokat segíthetne a HNSCC felismerésében, korai kezelésében.
Az utóbbi évtizedben egyre több adat szól amellett és egyre több kutatás bizonyítja, hogy az illékony szerves vegyületek (VOS-volatile organic compounds) daganatokat jelző biomarkerek lehetnek. Az erre kiképzett kutyák („bio-detections dogs”) képesek a bőr (melanoma), a lehelet, a vizelet, a széklet és a verejték normálistól eltérő, daganatra utaló illékony anyagainak észlelésére. Az illékony szerves vegyületek tömegspektrométerrel és gáz-detektorokkal azonosíthatók, mennyiségük is mérhető. Egyesek szerint 250-nél több VOC jelezhet emberi daganatokat, közülük 24 lehet alkalmas a HNSCC-k detektálására.
Az ausztrál multicentrikus vizsgálatban a daganatos és a nem daganatos betegek lehete közötti különbséget keresték. 50, szövetileg igazolt szájüregi (16 beteg, 32%), szájgarati (23 beteg, 46%), vagy gége-daganatos beteg (15 beteg, 30%) kilélegzett levegőjét hasonlítottak össze másik 50, de pán-endoszkópiával, vagy biopsziával tumor-negatívnak bizonyult beteg kilélegzett levegőjével. A daganatos résztvevők 66%-ban korai (T1 és T2) HNSCC-ben szenvedtek, 58%-uknak volt regionális nyaki áttétje. A 23 szájgarati tumoros betegből 19 volt HPVp16 pozitív, 4 volt p16 negatív.
A daganatos és nem daganatos betegek életkora gyakorlatilag azonos volt: 58 év vs 56 év. A daganatos csoportban csak 11 beteg (22%) vallotta azt, hogy soha nem dohányzott, míg a kontroll csoportban 19 beteg (38%) mondta, hogy soha nem gyújtott rá. A daganatos betegek közül 11-en (22%), a nem daganatosok közül 18-an (36%) nem ittak alkoholt. A daganatosok BMI-je átlagosan 25,6 kg/m², a nem daganatosoké 28,5 kg/m² volt. A nemek eloszlása jelentősen különbözött: a daganatosoknál 7:43 volt a nő/férfi arány, míg a kontroll csoportban ez 25:25 volt. A kísérőbetegségek (iszkémiás szívbetegség, krónikus légzőszervi betegség, krónikus vesebetegség, krónikus májbetegség, diabetes) arányaiban a két csoport gyakorlatilag megegyezett.
A 4-6 ágyas kórtermekben fekvő betegektől azt kérték, hogy a mintavétel előtti 15 perces ágynyugalmat követően lélegezzenek be jó mélyen, majd orrukat befogva folyamatosan, erőltetetten lélegezzenek ki. A szájon át kilélegzett levegőt 3 literes FlexFoil PLUS® (SKC Ltd, Pennsylvania, USA) zacskókba gyűjtötték, amibe így egy kevert gázminta került: az alveoláris levegő és a respiratorikus holttér levegője. A mintákat speciális tárolás, szállítás, előkészítés után 3 órával szelektív „ion flow-tube” tömegspektrométerrel vizsgálták.
A lehetséges daganatra utaló VOC-ok között leginkább a formaldehidet és a metil-merkaptánt említi az irodalom: a formaldehid (maga is karcinogén) tüdőrákot jelezhet – valószínűleg annak következtében jelenik meg a kilélegzett levegőben, hogy egy metilotróp baktérium van jelen a fölső aerodigesztív traktusban. A metil-merkaptán egy kéntartalmú illékony vegyület, melyet a szájüregben lehet kimutatni, és periodontosisban és halitosisban (bűzös leheletben) gyakran észlelni. Ezeken kívül mérgező, irritáló anyagokat, sevofluránt, benzil cianidot, kumarint (talán karcinogén?), 2-aminoacetofenolt, benzothiazolt, és egyéb anyagokat is mértek. A metil-merkaptánt nem tekintjük direkt karcinogénnek, de felhívhatja a figyelmet a hiányos szájápolásra. A felső légutak mikrobiológiájában létrejött változás, a „diszbiózis” komoly szerepet játszik a kilélegzett levegő VOC tartalmában. Nem véletlenül volt jelentős különbség azok között, akik a vizsgálat előtt fogat mostak és azok között, akik nem.
A vizsgált részvevők esetén a kilélegzett levegő vizsgálatával egy optimalizált logisztikai regressziós modellben három változót használva a daganatok jelzésében 80%-os szenzitivitást és 86%-os specificitást értek el, az AUC ROC („Receiver Operating Characteristic”) görbe 0,821 (95%CI 0,625-1,0) volt. A bonyolult, nem invazív beavatkozással, praktikus és pontos módszer hasznosságának és használhatóságának bizonyításához a szerzők szerint is nagyobb létszámú vizsgálatok szükségesek.
Források:
