hirdetés

A retatrutid eredményezi a legnagyobb testsúlycsökkenést

Huszonhat randomizált, kontrollált vizsgálat elemzése szerint a GLP-1 receptor agonisták és koagonisták közül a retatrutid hatóanyagú kísérleti gyógyszer eredményezi a legnagyobb súlycsökkenést.

hirdetés

 Areesha Moiz (McGill Egyetem, Montréal, Quebec, Kanada) és munkatársai három, az osztályba tartozó, kereskedelmi forgalomban kapható GLP-1 agonista gyógyszert és kilenc agonista és koagonista gyógyszert vizsgált, amelyek még nem kaptak hatósági engedélyt.

A kutatók head-to-head vizsgálatok hiányában 26 olyan randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) szisztematikus áttekintését végezték el, amelyekbe több mint 15 000 beteget vontak be. Csak azokat a vizsgálatokat vették górcső alá, amelyek során a kezelés legalább 16 hétig tartott, ily módon a betegek legalább egy hónapig fix dózist kaptak.

Nem meglepő módon arra jutottak, hogy a szemaglutidot kivéve a kettős és hármas agonistákkal végzett vizsgálatok során általában nagyobb átlagos súlycsökkenést mérték, mint a GLP-1 agonisták hatására.

A szerzők megállapították, hogy a retatrutidot (12 mg-os, hetente egyszeri injekciót) kapó egyéneknek 48 hét után a kiindulási értékhez képest a testsúlyuk 22%-át sikerült leadniuk. A tirzepatidot (15 mg-os, hetente egyszeri injekciót) kapók 72 hét után a testsúlya közel 18%-kal, míg a szemaglutidot (2,4 mg-os, hetente egyszeri injekciót) kapók 68 hét után körülbelül 14%-kal csökkent. Mind a tirzepatid, mind a szemaglutid kereskedelmi forgalomban kapható. A szintén forgalomban lévő liraglutidot (3 mg napi egyszeri injekció) szedő betegek testsúlya 26 hét után legfeljebb 6%-kal csökkent.

A vizsgálati szerekkel végzett tanulmányok áttekintésekor arra jutottak, hogy a retatrutid mellett a legnagyobb fogyás a kettős glükagon/GLP-1-agonisták, a survodutid (Boehringer Ingelheim; 6%-15%) és a mazdutid (Innovent Biologics; 7%-11%) esetében volt tapasztalható.

A naponta egyszer beveendő orforglipron tabletta (Eli Lilly and Company) a dózistól függően 9-15%-os fogyást eredményezett, négy vizsgált gyógyszer nem eredményezett ilyen jelentős testsúlycsökkenést: beinaglutid (0,2 mg-os injekció naponta háromszor, 6%), efpeglenatid (4-8 mg-os injekció hetente egyszer, kb. 7%), exenatid (10 mcg-os injekció naponta kétszer, 5 kg súlyváltozás) és noiiglutid (napi egyszeri injekció, 9%).

A leggyakoribb mellékhatások valamennyi GLP-1 esetében gasztrointesztinális (GI) jellegűek voltak, hányinger, hasmenés, székrekedés és hányás. A szerzők szerint valamennyi hatóanyag esetében a gyógyszereket szedő betegek 60-80%-ánál fordult elő GI-nemkívánatos esemény, bár a legtöbb esetben ez átmeneti volt. A betegek 6-26%-a hagyta abba a kezelést valamely mellékhatás miatt. A szerzők szerint a 26 vizsgálat egyikében sem számoltak be súlyos GI-rendellenességekről, például bélelzáródásról vagy gasztroparézisről.

Egészséges, túlsúlyos vagy elhízott, cukorbetegségben nem szenvedő felnőtteknél tehát a legnagyobb átlagos relatív és abszolút testsúlycsökkenést a hetente egyszer alkalmazott, háromszoros glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP)/GLP-1 és glükagon receptor agonista retatrutiddal érték el, ezt követte a kettős GIP/GLP-1 agonista tirzepatid (Eli Lilly and Company), végül pedig a GLP-1 agonista szemaglutid (Novo Nordisk) - írják a szerzők az Annals of Internal Medicine című szaklapban.

Valamennyi GLP-1 agonista vagy koagonista gyógyszer alkalmazása csökkent testtömegindexet (BMI), derékkörfogatot, szisztolés vérnyomást (SBP) és és diasztolés vérnyomást (DBP) eredményezett.

Óva intenek azonban az összehasonlító hatékonyságra vonatkozó következtetések levonásától, mivel a különböző vizsgálatok populációi, kontrollcsoportjai és kontextusai nem feltétlenül hasonlíthatók össze közvetlenül. Valamennyi vizsgálatba bevont személy a gyógyszeres terápia vagy placebo mellett életmódváltásban is részesült, de a beavatkozások és a protokollok a tanulmányok között eltérőek voltak.

Az áttekintésből az is kiderül, hogy a GLP-1-eket valószínűleg krónikusan kellene alkalmazni ahhoz, hogy a legnagyobb hatást érjék el, mondták a szerzők. A hosszabb kezelési időtartamú vizsgálatok hasonló fogyási eredményeket mutatnak, mint a rövidebb követési idővel rendelkező vizsgálatok, ami megerősíti azt az elképzelést, hogy a testsúlycsökkentés megtartásához folyamatos kezelésre lehet szükség.

 

Forrás:

Moiz A, Filion KB, Toutounchi H, et al. Efficacy and Safety of Glucagon-Like Peptide-1 Receptor Agonists for Weight Loss Among Adults Without Diabetes: A Systematic Review of Randomized Controlled Trials. Ann Intern Med. [Epub 7 January 2025]. doi:10.7326/ANNALS-24-01590

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.