A liraglutid lassíthatja az Alzheimer-kór progresszióját
Ígéretes eredményeket mutatott a fogyasztószerként rendkívül népszerű liraglutid a kognitív funkciók csökkenésének lassításában.
- Új Alzheimer elleni készítmény a láthatáron
- Kis tRNS-töredékek és Alzheimer-kór
- Új célpont a neurodegeneratív betegségek gyógyításában
- Visszafordítható a fehérje-felhalmozódás neurodegeneratív betegségekben
- Antidepresszívumok és demenciakockázat
- Az Alzheimer-kór újabb genetikai kockázati faktorai
- Alzheimer-kór korábbi kimutatását szolgáló módszer
- Egyre érthetőbb a 40 Hz-es frekvencia agytisztító hatása
- Hasi zsír és Alzheimer-kockázat
- Ígéretes Alzheimer-prevenciós terápia kizárólag nőknek
- Epigenetikai változások Alzheimer-kóros betegeknél
- Új vérteszt Alzheimer-kór korai predikciójára
- Mitokondriumok re-energetizálása az Alzheimer-kór kezelésében
A Philadelphiában megrendezett AAIC 2024 konferencián (Alzheimer's Association International Conference) mutatták be az Imperial College London kutatói legfrissebb eredményeiket, amelyek szerint egy általában cukorbetegség és obezitás kezelésére felírt gyógyszerről kimutatták, hogy közel 50%-kal csökkenti az Alzheimer-kóros betegek agytérfogatának csökkenését, vagyis jelentősen képes lassítani a betegség progresszióját.
A szóban forgó hatóanyag a liraglutid, egyike a közelmúltban igen népszerűvé vált glükagonszerű peptidreceptor (GLP-1) agonistáknak - ide tartozik például a Wegovy és az Ozempic hatóanyaga, a szemaglutid is, amelyeket a túlsúly és az elhízás kezelésére, valamint a 2-es típusú cukorbetegség terápiájára használnak. Most azonban a kutatók az eredeti indikáción túl további alkalmazási lehetőségeket fedeztek fel a liraglutid esetében.
Egy 200 Alzheimer-kóros beteg bevonásával végzett vizsgálatban a liraglutidot szedő betegek agyában a placebót szedő betegekhez képest jelentős lassulást mutatott az agytérfogat csökkenése és a kognitív hanyatlás üteme is. A zsugorodást a frontális, temporális és parietális lebenyek, valamint az agy teljes szürkeállományának agyi képalkotó vizsgálataival mutatták ki: ezek azok a részek, amelyek a memóriát, a tanulást, a nyelvet és a döntéshozatalt irányítják - mindazokat a kritikus funkciókat, amelyeket az Alzheimer-kór gyakran érint.
A vizsgálatból írt tudományos közlemény szakmai elbírálása még folyamatban van, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a liraglutid protektív hatást fejt ki az enyhe Alzheimer-kórban szenvedők agyára, és egy év kezelés után akár 18%-kal csökkentheti a kognitív hanyatlás mértékét.
A kutatók szerint egyelőre nem világos, hogy a liraglutid pontosan hogyan hat az agyra, azonban úgy vélik, védő hatása annak köszönhető, hogy a gyógyszer képes befolyásolni az agyban zajló több folyamatot, például a gyulladást, a tau fehérje aggregációját, az inzulinrezisztenciát és az amiloid plakkok kialakulását, és ezek együttesen vezetnek az agytérfogat csökkenésének lassulásához. (Ez a hatásmechanizmus hasonlíthat arra, ahogyan a sztatinok a koleszterinszint csökkentésével védik a szívet.)
Az agytérfogat csökkenése az Alzheimer-kór gyakori jellemzője. A betegség előrehaladtával és a károsodás terjedésével az agyban egyre további területek és lebenyek válnak érintetté. Bár a mostani vizsgálat elsődleges végpontja (amely az agy glükóz-anyagcseréjének változását mérte) nem teljesült, több másodlagos végpont, a klinikai és kognitív mérések pontszámainak változása, valamint az agytérfogat-csökkenés mértékének végpontja statisztikailag szignifikáns javulást mutatott.
A liraglutidot kapó vizsgálati személyeknél az MRI-felvételek szerint agy több területén is közel 50%-kal volt kisebb a térfogatvesztés a kontrollhoz képest. A kutatók kognitív teszteket is végeztek a betegeken - a kezelés előtt, valamint 24 és 52 hét múlva. Bár a vizsgálat eredetileg nem a kognitív változások értékelésére irányult, a kutatók azt találták, hogy a liraglutidot kapó betegeknél egy év alatt 18%-kal lassabban csökkent a kognitív funkció, mint a placebo karon.
A vizsgálatot vezető Paul Edison professzor kifejtette, hogy mivel a liraglutid és más GLP-1-analógok már engedélyezettek az elhízás és a cukorbetegség kezelésére, az Alzheimer-kór indikáció engedélyeztetése kedvező esetben gyorsan elvégezhető. Sőt, hozzátette, hogy ha a kutatók a jelenleg is folyamatban lévő két fázis III. vizsgálat során - amelyek eredményei 2025 végére várhatóak - bizonyítani tudják a hatásosságot, a gyógyszer igen gyorsan elérhetővé válhat a betegek számára.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült: