Célzott gyógyszeradagoló élesztő IBD kezelésre
Egy módosított élesztő lehet képes regenerálni a gyulladt bélfelszínt, és gyógyszereket juttatni a megfelelő szakaszokra.
- A Crohn-betegség tünetek előtti kimutatása
- Okos segítség az IBD diagnózisában és monitorozásában
- IBD és stroke kockázat
- A krónikus gyulladásos bélbetegség kezelése
- Bőrelváltozások IBD-ben
- Mentális egészségügyi kockázatok IBD-ben
- Két új JAK-inhibitor ígéretesnek tűnik colitis ulcerosában is
- Szteroidszedés és a colitis ulcerosa kiújulása
- A Crohn-betegség biomarkere
A Nature Communications folyóiratban május 6-án jelent meg a UNC Lineberger Comprehensive Cancer Center kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy állati modellszervezetekben a Saccharomyces boulardii élesztőfaj egy módosított formájával sikerült célzott hatóanyag-szállítást és regenerációt elérni gyulladásos bélbetegség (IBD) terápiájában.
A gyulladásos bélbetegség (IBD; inflammatory bowel disease) összetett állapot, amely a beteg aktuális betegségállapotának megfelelő, egyénre szabott ellátást igényel, és mivel a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek néha súlyos mellékhatásokat okoznak, vagy idővel elveszítik hatékonyságukat, számos kutatás folyik új gyógyszer- vagy probiotikum adagolási módszerek kifejlesztésére
Az emberi bélrendszer meglepően zord környezet az orálisan adagolható probiotikumok számára: igen nehéz ugyanis a jól beágyazott baktériumtelepek mellett élniük és növekedniük. A mostani kutatás során pontosan ez a kihívás vezette a szakembereket arra, hogy egy olyan élő “szállítórendszert” fejlesszenek ki, amely képes túlélni és megmaradni a bélben, miközben hasznos hatást fejt ki. A kutatók ehhez a Saccharomyces boulardii élesztőfajt választották, amely bizonyítottan biztonságos és jól tolerált IBD-s betegeknél, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és ellenáll az antibiotikumok alkalmazásának is.
A fejlesztés során olyan felszíni fehérjéket juttattak az élesztő sejtfalába, amelyek képesek azonosítani és megcélozni az IBD-ben szenvedő vastagbél által kifejezett fehérjéket. A kutatók kifejezetten olyan fehérjéket használtak célpontként, amelyeket az extracelluláris mátrix expresszál, az a komplex sejthálózat, amelyet a fekélyek folyamatosan elbontanak, de mindig újjáépül, hogy új bélszövetet képezzen. Amikor az extracelluláris mátrix túlórázik, fokozottan működik annak érdekében, hogy regenerálja magát, több ilyen fehérjét termel. Ezeket a fehérjéket kihasználva a kutatók genetikailag módosították az élesztőt olyan felszíni fehérjékkel, amelyek képesek voltak hosszabb ideig kötődni az extracelluláris mátrix fehérjékhez. A hosszabb kötődés azért fontos, mert így az élesztőnek elég ideje lesz arra, hogy kifejtse probiotikus funkcióit, például a gyulladáscsökkentő hatást.
A kutatók állati modellszervezetekben 48 órán keresztül vizsgálták, hogy a módosított élesztő mennyire képes megragadni a vastagbélben. A probiotikum 24-48 órás bélben tartózkodási ideje után a colitis ulcerosa preklinikai modelljeiben a kontrollokhoz képest 100-szorosára nőtt a probiotikum koncentrációja a vastagbélben. Ezzel párhuzamosan a gyulladás is csökkent, és hamarosan az egészséges bélszakasz hossza növekedést mutatott.
Bár az élesztőnek vannak ugyan gyulladáscsökkentő tulajdonságai, ez önmagában nem lenne elegendő ahhoz, hogy gyógyulást biztosítson az IBD-s betegek számára. A kutatók ezért úgy alakították ki az élesztőt, hogy olyan antitesteket és peptideket legyen képes szállítani, amelyeket a bélbetegségek kezelésében már régóta használnak. Ez a hatóanyag-szállítmány szabadon cserélhető, és igen precíz bejuttatást tesz lehetővé.
"Könnyen cserélhetjük a hatóanyagokat ebben a rendszerben, amire szükség is van, hiszen más gyógyszert kell alkalmazni attól függően, hogy a betegnek éppen fellángolása vagy remissziója van.” - nyilatkozta Juliane Nguyen, a cikk első szerzője.
A későbbiekben a kutatók azt is meg szeretnék vizsgálni, hogy rendszerük hogyan használható más gyomor-bélrendszeri betegségek, például a Clostridium difficile és a colitis-asszociált kolorektális rák kezelésére. Bár rendszerük még messze van a humán klinikai vizsgálatok fázisától, a kutatók olyan klinikai szakemberekkel bővítik csapatukat, akik segíthetnek kutatási eredményeket a laboratóriumból a klinikumba eljuttatni.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Mairead K. Heavey et al, Targeted delivery of the probiotic Saccharomyces boulardii to the extracellular matrix enhances gut residence time and recovery in murine colitis, Nature Communications (2024). DOI: 10.1038/s41467-024-48128-0
