Miért javulnak a sclerosis multiplex tünetei télen?

Mind a betegek, mind az orvosok számára sokáig rejtély volt, hogy miért enyhülnek a sclerosis multiplex (SM) tünetei télen, és miért rosszabbodnak nyáron. A Francisco Quintana (Brigham and Women's Hospital, Boston, MA, USA) vezette kutatócsoport olyan magyarázatot talált erre a jelenségre, amely hozzájárulhat a betegség alaposabb megértéséhez, és lehetővé teheti a betegek célzottabb kezelését. Számba vették a lehetséges környezeti tényezőket, vizsgálták az SM preklinikai modelljeit, s azt találták, hogy a melatonin – az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában szereplő hormon – hatással lehet az SM aktivitására. Eredményeiket a Cell-ben tették közzé.

A kutatók arra figyelmeztetik a betegeket, hogy ez nem jelenti azt, hogy SM-ben melatonin kiegészítőt kellene szedni. A mostani eredmények csak az első lépést jelentik a jobb és célzottabb terápiák irányában.

„Tudjuk, hogy a sclerosis multiplexben és a legtöbb autoimmun betegségben mind a genetikai, mind a környezeti tényezőknek fontos szerepük van, de a legutóbbi évtizedben a legtöbb kutatás csak genetikai okokat kereste” – mondta Quintana. „Mi viszont azt akartuk megtudni, hogy mit árulnak el a környezeti tényezők a betegségről. Tudtuk, hogy az évszakok befolyásolják az SM aktivitását. Eredményeink egy lehetséges magyarázatot adnak erre a jelenségre.”

Quintana munkacsoportja szorosan együttműködött más intézetek, köztük egy argentínai kutatóival is. Kimutatták, hogy ősszel és télen szignifikánsan javultak az SM-es betegek tünetei – ezt találták már korábbi vizsgálatokban is. Ezután számos olyan környezeti tényezőt górcső alá vettek, amelyekről felmerült, hogy közük lehet az SM tüneteihez. Ezek közé tartozott a D-vitaminszint, az ultraibolya sugárzásnak való kitettség és a felső légúti fertőzések. De a melatonin volt az a tényező, amely konzisztensen összefüggött az SM súlyosságával. Ismert, hogy a melatoninszint korrelál a napok hosszával – tavasszal és nyáron, amikor hosszabbak a napok, alacsonyabb a szintje, viszont ősszel és télen, amikor rövidebbek a napok, magasabb a koncentrációja.

Ennek a megfigyelésnek az alapján a kutatócsoport laboratóriumi vizsgálatokat végzett, hogy kiderítse, hogy mi a melatonin hatásának sejtszintű mechanizmusa. Egérmodellen és emberi sejteken tanulmányozták, hogy milyen hatást fejt ki a melatonin azokra a sejtekre, amelyek szerepet játszanak az SM-hez vezető immunválaszban. Eredményeik szerint a melatonin kétféle olyan sejttípusra gyakorolt hatást, amelyek fontosak az SM progressziójában: a patogén T-sejtekre, amelyek közvetlenül megtámadják és tönkreteszik a szöveteket, valamint a szabályozó T-sejtekre, amelyeknek gátolniuk kellene a patogén T-sejteket.

„Kimutattuk, hogy a melatoninnak védő hatása van” – mondta Quintana. „Csökkenti az immunválaszt, és segít féken tartani a 'rossz fiúkat', a patogén T-sejteket.”

Bár a melatonin vény nélkül kapható, több hátránya is van, például elálmosít. A kutatócsoport célja az, hogy szétválassza a melatonin hatásait, hogy olyan célzott, nem toxikus gyógyszert fejleszthessen ki, amely biztonságos és hatásos, és mellékhatásai elenyészőek.

„A jövőben, ha elvégzik a megfelelő klinikai vizsgálatokat és megállapítják a megfelelő dózisokat, a melatonin vagy származékai alkalmazhatók lesznek az SM-ben...Azonban nagyon óvatosnak kell lenni, adataink még nem igazolják, hogy a melatoninnal vagy analógjaival kezelni lehetne az SM-t” – tette hozzá Quintana.

Forrás: Harvard University