Eltérő adatok a COVID-19 fertőzésben adott hidroxiklorokin hatásairól
A hidroxiklorokin (HCQ) nem segít elpusztítani a SARS-CoV-2 vírust és nem csökkenti a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek tüneteit sem a standard ellátáshoz képest, sőt, egy Kínában 150 kórházi betegen végzett randomizált, kontrollált vizsgálat szerint több mellékhatással jár.
- Hidroxiklorokin 2-es típusú diabetesben
- Valóban megoldás lehet a hidroklorokin COVID-19-ben?
- Kaphat-e az asztmás beteg szteroidot a COVID-19 idején?
- A gyermekek és felnőttek COVID-19 fertőzésének különbségei
- Tanácsok az intenzív osztályos személyzet jóllétének megőrzéséhez a koronavírus-járvány alatt és után
- Kell-e mesterséges lélegeztetés COVID-19 pneumoniában?
- COVID-19 prognózisa diabetesben
- A COVID-19 a vesét is megtámadja
A hidroxiklorokin (HCQ) nem segít elpusztítani a SARS-CoV-2 vírust és nem csökkenti a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek tüneteit sem a standard ellátáshoz képest, sőt, egy Kínában 150 kórházi betegen végzett randomizált, kontrollált vizsgálat szerint több mellékhatással jár.
Ugyanakkor két szakértő figyelmeztet, hogy a zavaró tényezők miatt a vizsgálat nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen előnye a HCQ alkalmazásának COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeken. Dr. Wei Tang (Departments of Pulmonology and Critical Care Medicine at Ruijin Hospital, Shanghai) és munkatársai 2020 február óta Kína 16 centrumából vettek be egy vizsgálatba COVID-19 fertőzésben szenvedőket. A kapott adatokat nyomtatás előtt a medRxiv szerverre töltötték fel, ami szakmai bírálat („peer review”) nélkül fogad be cikkeket.
A 150 COVID-19 fertőzöttből két 75 fős csoportot alakítottak ki. Átlag életkor 46 év volt, a betegek 55% volt férfi. Csaknem mindenki mérsékelt, vagy közepes súlyosságú betegségben szenvedett, mindössze 2 beteg volt súlyos állapotban. A HCQ-val kezelt csoportban napi 1200 mg töltőadagot kaptak a betegek 3 napon át, majd a további napokon napi 800 mg fenntartó dózist. Az enyhén, vagy mérsékelten beteg fertőzöttek 2 hetes kezelésben részesültek, míg a súlyosabb betegeket 3 hétig kezelték. Elsődleges végpontnak a SARS-CoV-2 28 napos negatív konverziós arányát nevezték ki, ez a két 75 fős csoportban azonosnak mutatkozott: a HCQ plusz standard kezelést (SOC) kapók csoportjában 85,4%, az egyedüli standard kezelést kapók csoportjában 81,3% volt (P=0,341). A negatív áttérési arány azonos volt a megfigyelés 4., 7., 10., 14. és 21. napján is. Ugyanakkor a mellékhatások a HCQ csoportban 30%-ban jelentkeztek, míg a SOC kezelést kapóknál csak 8,8 %-ban fordultak elő. A HCQ csoportban leggyakrabban (10%) hasmenés jelentkezett, míg a kontroll csoportban ezt a tünetet egyetlen egyszer sem észlelték. A HCQ csoportban két súlyos mellékhatást írtak le: az egyik esetben a betegség súlyosan progrediált, a másik esetben felső légúti fertőzés alakult ki.
Nem volt különbség a tünetek enyhítésében
A betegek tünetei napról napra egyformán enyhültek a két csoportban: a 28. napon a HCQ plusz SOC csoportban 59,9%-kal, az egyedüli SOC csoportban 66,6%-ban. A post hoc analízis során kimutatták, hogy antivirális szerek használatával további 8,83%-kal (HR, 95%CI 1,09-71,3) csökkenthetők a tünetek. A gyulladás biomarkere, a C-reaktív protein (CRP) jobban csökkent a HCQ csoportban: a kiinduláshoz képest 6,986 mg/l-el, a SOC csoportban csak 2,723 mg/literrel. A kutatók ennek fényében a tünetek csökkenése a HCQ csoportban a szer gyulladás-ellenes hatása következményének tulajdonítják.
Szakértők szerint a vizsgálat két csoportja nem összehasonlítható
Dr. J Michelle Kahlenberg (University of Michigan in Anna Arbor) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgált betegek 89%-a a HCQ-n kívül egyéb kezelésekben is részesült. Ha ezeket a zavaró tényezőket levonjuk, akkor mindössze 14 beteg marad csoportonként. Ráadásul a HCQ kezelést kapók 20%-a enyhe tüneteket mutatott, míg a SOC csoportban a betegek csak 9%-a tartozott a kevésbé súlyos állapotú betegek közé. Ha a CRP -a cikkben mg/l-ben megadott értékeit mg/dl-re átszámoljuk, már kevésbé látszik olyan nagynak a különbség. A COVID betegeknél kialakuló citokin vihar következtében a CRP-jük jóval magasabb, ezért a CRP kicsiny javulása nem meglepő.
Dr. Christopher V. Plowe (Global Health Institute at Duke University in Durham, North Carolina) is a vizsgálat hiányosságaira hívja fel a figyelmet, így annak következtetései sem lehetnek meggyőzőek Eleve eltérő volt a két csoport betegeinek állapota: a HCQ csoportban háromszor annyi betegnek volt nehézlégzése (22,1% vs 5,9%), sokkal több betegnek volt bő köpete (16,2% vs 5,9%), többen köhögtek (51,5% vs 38,2%), ráadásul átlagosan 4 évvel idősebbek voltak, mint a csak standard ellátásban részesülők. Így a találomra való kiválasztás (randomizáció) valójában nem volt randomizációnak nevezhető. A szerzők nem említenek kardiális arritmiát, pl. megnyúlt QT időt, de nem is mutatták be egyetlen beteg EKG leletét sem. „Ilyen módon a vizsgálat nem alkalmas annak megválaszolására, hogy van-e a hidroxiklorokinnek klinikai haszna? Arra a következtetésre jut, hogy van, akkor az mindössze a molekula gyulladás-ellenes hatásával függ össze. Ha ez valóban így van, akkor ismerünk ennél jobb gyulladáscsökkentő gyógyszereket is.”
Más vizsgálatoknak vegyes eredményei vannak
A kínai szerzők szerint negatív eredményeik ellentmondanak az in vitro tapasztalatoknak és egy 36 COVID-19 fertőzött betegen történt ígéretes vizsgálati eredménynek. A mindössze 36 beteget tartalmazó francia vizsgálatban úgy látták, hogy HCQ-val lényeges csökkent a vírus mennyiség, és a kedvező hatás azithromycinnel tovább fokozható.
A bizonyító erejű adatok hiánya ellenére a kínai nemzeti ajánlásban ”off label” javasolják a HCQ-t, az amerikai FDA-ban sürgős esetekben bevethetőnek ítélik, az Infectious Diseases Society of America viszont semmilyen COVID-19 esetben nem javasolja.
Források:
