A Langerhans- szigetsejtek időskori pusztulása

A Digestive and Liver Disease folyóiratban december 7-én jelent meg a Tokyo Metropolitan University kutatóinak cikke, amelyben az időskorban kialakuló cukorbetegség szövettani okait vizsgálták életkor és nemek szerinti bontásban. A kutatás során a különböző korcsoportoknál és nemeknél a szigetsejtek pusztulása miatt elvesztett sejttípusok kulcsfontosságú tendenciáit azonosították, és megállapították, hogy az ICL (islet cell loss) jelensége az idősek körében meglehetősen gyakori, ami túlnyomórészt sajnos az inzulintermelő béta-sejtek számának csökkenését jelenti. Ez lehet az időskori cukorbetegség oka, így az eredmények segíthetnek új, preventív kezelések kidolgozásában.

A hasnyálmirigy az emberi emésztőrendszer hihetetlenül fontos része, különösen a vércukorszint szabályozásában, elsősorban az inzulin exkréciója miatt. Bár a hasnyálmirigy minden része létfontosságú, az egyes részek eltérő funkciókkal rendelkeznek. A hasnyálmirigy - felfedezőjük után Langerhans-szigeteknek nevezett - hormontermelő (endokrin) sejtjei  a hasnyálmirigy összes sejtjének csak kis hányadát, körülbelül 1%-át teszik ki, így a morfológiájukban vagy állapotukban bekövetkező bármilyen változás súlyos egészségügyi problémák kiváltó oka lehet.

Shuang-Qin Yi professzor vezetésével a kutatócsoport a hasnyálmirigy ICL jelenségét tanulmányozta, amelyben mikroszkóp alatt látszik, hogy üregek figyelhetők meg ezekben a sejtsziget-csoportokban. Ez arra késztette a kutatócsoportot, hogy alapos vizsgálatot végezzenek az elhalálozásuk előtt hasnyálmirigy-betegségben nem szenvedő, 65 és 104 év közötti emberek holttestéből vett hasnyálmirigy-metszeteken (a szigetsejtek elvesztését egészséges populációkban eddig ritkán tanulmányozták). A sejtvesztés mértékét minden egyes mintában a festett metszetek mikroszkóp alatti megfigyelésével és a képek elemzésével állapították meg. A vizsgálat során a kutatók az életkor és a nemek szerinti tendenciákra összpontosítottak, és különös figyelmet fordítottak a hasnyálmirigyben megmaradt sejtek típusára, elsősorban a négy leggyakrabban előforduló sejttípusra, az alfa-, béta-, delta- és PP (pankreász polipeptid-termelő) sejtekre.

Míg a többi sejttípus esetében nem volt kimutatható említésre méltó tendencia, a hasnyálmirigyben a béta-sejtek aránya az ICL hatására jelentős csökkenést mutatott. Ez arra enged következtetni, hogy az időskori ICL nagyrészt a szigetsejtek béta sejtjeinek elvesztését jelenti. Az ICL korrelációt mutatott a hasnyálmirigy mikroszkópos elváltozásaival is, amelyeket pankreász intraepitéliális neopláziáknak (PanIN; pancreatic intraepithelial neoplasias) neveznek, míg a súlyos ICL kevésbé volt gyakori idősebb korban.

Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a nőknél nagyobb valószínűséggel fordult elő súlyos ICL. Ezek az eredmények összhangban vannak a Nemzetközi Diabétesz Alapítvány (International Diabetes Foundation) 2021-ben bemutatott adataival, amelyek szerint a 70 év feletti nőknél magasabb volt a cukorbetegség előfordulása, mint a férfiaknál, míg a 70 év alatti korcsoportban még pont fordított volt ez az arány. A mostani vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a szigetsejtek elvesztésének jelensége az időskorban kialakuló cukorbetegség egyik fő mozgatórugója lehet, különösen nőknél. Ezért az olyan beavatkozások, amelyek célja a béta-sejtek pusztulásának megakadályozása, hatékony preventív terápiát jelenthetnek az időskori cukorbetegség elleni küzdelemben.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Loss of cells in pancreas in the elderly may cause age-related diabetes

A new histopathological phenomenon: Pancreatic islet cell loss in the elderly population

Irodalmi hivatkozás:

Rujia Li et al, A new histopathological phenomenon: Pancreatic islet cell loss in the elderly population, Digestive and Liver Disease (2023). DOI: 10.1016/j.dld.2023.11.031