A Parkinson-kór gyakoriságának növekedése

A The British Medical Journal folyóiratban március 5-én jelent meg a University of Florida kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint 2050-re világszerte 25,2 millió ember fog Parkinson-kórral élni (ami 2021-hez képest 112%-os növekedést jelent). Ez nagyrészt a népesség elöregedésének köszönhető a modellszámítások szerint. Összességében a 100 ezer lakosra jutó Parkinson-kóros betegek száma (minden korosztályra vetítve) az előrejelzések szerint 76%-kal fog növekedni, és a legmagasabb prevalenciájú régió Kelet-Ázsia lesz. A kutatók szerint ezek az előrejelzések segítséget nyújthatnak az egészségügyi kutatás előmozdításában, a politikai döntések megalapozásában és az erőforrások elosztásában.

A Parkinson-kór a leggyorsabban növekvő gyakoriságú, rokkantosító hatású neurológiai betegség, ugyanakkor számos országban és régióban még mindig hiányoznak a jövőbeli gyakoriságokra vonatkozó előrejelzések. A mostani tanulmányban a kutatók a Global Burden of Disease Study 2021 adatait használták fel, hogy megbecsüljék a Parkinson-kór kor-, nem- és évspecifikus előfordulását 195 országban és területen 2022 és 2050 között. Az előrejelzések szerint 2050-re a Parkinson-kóros esetszámok valamennyi régióban növekedni fognak, különösen a szociodemográfiai index (SDI) skála középső tartományában elhelyezkedő, mérsékelten fejlett országokban.

A kutatók előrejelzése szerint a növekedés mögött a népesség elöregedése lesz a fő hajtóerő (89%), amelyet a népességnövekedés (20%) követ, regionális és nemzeti szinten eltérő mintázatokkal.

A modellszámítások szerint a Parkinson-kór teljes életkorra vetített prevalenciája 2050-re eléri a 267 esetet 100 ezer főre vetítve (243 a nők és 295 a férfiak esetében), ami 76%-os növekedést jelent 2021-hez képest. Az esetszámokat tekintve a globális régiók tekintetében a legtöbb Parkinson-kóros beteg Kelet-Ázsiában lesz (10,9 millió), ezt követi Dél-Ázsia (6,8 millió). A Parkinson-kóros esetek számának legjelentősebb növekedése 2050-ig várhatóan Afrika nyugati részén, a Szaharától délre fekvő területeken lesz (292%), míg a legkisebb növekedést (28%) Közép- és Kelet-Európában prognosztizálják, elsősorban a népesség csökkenése és várható élettartam kisebb mértékű növekedése miatt.

A prevalencia a 80 év felettiek körében lesz a legmagasabb (2087 eset 100 ezer főre vetítve), miközben a férfiak és nők közötti különbség a 2021-es 1,46-os arányról 2050-re 1,64-re nő, azaz még a mostaninál is jobban eltolódik a férfiak felé.

A kutatók becslése szerint a fizikai aktivitás növelése csökkentheti a Parkinson-kór jövőbeli előfordulási gyakoriságát, míg paradox módon a dohányzás egyre elterjedtebb abbahagyása a gyakoriság növekedéséhez vezethet (többen élnek meg idősebb életkort).

Mivel ez a tanulmány modellszámításokon alapul, néhány fontos korláttal rendelkezik, ezért az eredményeket fenntartásokkal, óvatosan kell kezelni, leginkább a tendencia látszik biztosnak. A tanulmány korlátai közé tartozik például, hogy több régióban az adatok hozzáférhetősége nehézkes volt, és minőségük is megkérdőjelezhető, a demográfiai adatokon kívül a kockázati tényezőkre vonatkozó adatok hiányosak voltak, valamint az is, hogy a különböző etnikai csoportok között a Parkinson-kór előfordulását azonos módon számolta ki.

A kutatók szerint azonban legjobb tudomásuk szerint ez a tanulmány az első átfogó előrejelzés a Parkinson-kór globális, regionális és nemzeti előfordulási gyakoriságáról a 2050-ig tartó időszakra.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Projections show Parkinson's disease cases will reach 25.2 million by 2050

Projections for prevalence of Parkinson’s disease and its driving factors in 195 countries and territories to 2050: modelling study of Global Burden of Disease Study 2021

Irodalmi hivatkozás:

Su, D., et al (2025). Projections for prevalence of Parkinson’s disease and its driving factors in 195 countries and territories to 2050: modelling study of Global Burden of Disease Study 2021. BMJ. doi.org/10.1136/bmj-2024-080952.