COVID-19: volt-e értelme az 5 napos otthoni karanténnak a járvány alatt?

A Medscape portál Impact Factor néven egy hetente jelentkező kommentár rovatot indított, amelyben általában valamilyen klinikai vizsgálathoz fűz megjegyzéseket, vagy boncolgat a szélesebb közönség számára is érdekes kérdéseket. Október 18-i számában F. Perry Wilson az egyik leginkább ellentmondásosnak tűnő amerikai járványügyi intézkedés létjogosultságát járta körül.

Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) az Egyesült Államokban a COVID-19 járvány alatt 2021. december 27-én a korábban érvényes, pozitív COVID-tesztet követő kötelező 10 napos házi karantént egyik pillanatról a másikra 5 naposra mérsékelte, ráadásul nem tartotta szükségesnek negatív antigén teszt meglétét ahhoz, hogy az adott személy ismét közösségbe mehessen. Jelenleg is ez a szabályozás érvényes. Korábban több tanulmány is kimutatta, hogy bár az antigén tesztek távolról sem tökéletesek, arra mégis jók, hogy a fertőzőképességre elég pontos becslést adjanak. Ha pedig a házi karantén, otthoni izoláció célja pont az, hogy a közösség többi tagja biztonságban legyen, miért ne legyen használatos egy könnyen hozzáférhető teszt a fertőzőképesség eldöntéséhez? Ráadásul 5 nap elég rövid idő, sok beteg még bőven mutatott tüneteket ezt követően is – akkor hát miért vezették be az 5 napos karantént?

Ezen a héten a JAMA Network Open egyik tanulmánya hozott nyilvánosságra arra vonatkozó becsléseket, hogy az 5 napos karantént követően a betegek hány százaléka lehetett fertőző az antigén tesztek szerint. A vizsgálati populáció a Stanford Egyetem fiatal sportolóiból állt, mégpedig azokból, akiket már legalább egyszer beoltottak, és 2022. január-május között pozitív COVID-tesztet produkáltak. Az iskolai protokoll az esetükben 7 napos karantént írt elő, amelyből negatív antigén tesztet követően jöhettek ki. Tehát még egyszer: ez a populáció fiatal, sportoló, legalább egyszer beoltott személyekből állt, ami azt jelenti, hogy elméletileg, ha valakiknél, akkor náluk a betegség lefolyásának tényleg gyorsan, szövődményektől mentesen kellett megtörténnie – és még ők is 7 napot voltak karanténban, nem 5 napot. A JAMA-ban megjelent tanulmány eredményei szerint a 248 sportolóból 67 (27%) adott pozitív teszteredményt, vagyis nagyjából négyből egy.

A 7. napon pozitív eredményt adók több mint fele bizonyult pozitívnak a 8. napon, és ezek több mint a fele még a 9. napon is. A 10. napon további tesztelés nélkül elhagyhatták a karantént. Ez meglehetős bizonyító erővel támasztja alá azt a feltételezést, hogy a negatív teszt nélküli 5 napos karantént követően a közösségbe visszaengedett emberek jelentős része még fertőzőképes volt.

A hosszabb ideig tartó fertőzöttségnek több prediktora is van, az egyik ilyen a tanulmányban is szerepel: a tüneteket mutató sportolók ugyanis jóval nagyobb arányban bizonyultak pozitívnak, mint tünetmentes társaik. Ezen felül úgy tűnik, hogy a fertőzést kiváltó variáns is fontos: ebben az időszakban a BA.1 és a BA.2 variánsok domináltak, és teljesen egyértelműen a BA.2. varián hosszabb ideig perzisztált, mint a BA.1.

Mindezek csak még indokoltabbá teszik az eredeti kérdés felvetését: mégis mi volt az értelme az 5 napos karantén bevezetésének? A fenti tanulmány adatai alapján elképzelhető lett volna egy egyszerű, csak a tüneteken alapuló irányelv, vagyis „maradj otthon, amíg tüneteid vannak”. Elképzelhető lett volna egy teszteredményen alapuló irányelv is: „negatív teszt birtokában hagyhatod el a karantént”. A pusztán egy önkényesen megállapított időtartamon alapuló irányelv azonban semmiféle összhangban nem áll a fenti eredményekkel. Ráadásul a teszteken vagy tüneteken alapuló irányelv esetében is bőven előfordulhatott volna, hogy egyesek már az 5. napon, vagy korábban elhagyhatják a karantént (hátránya ugyanakkor, hogy mások esetleg sokkal tovább maradnak izolációban). Lehet, hogy a fenti eredmények tükrében egyszerűen ki kellene mondani azt, hogy egyáltalán nincs is semmiféle kötelező karantén, izolációs időszak – vagy azt, hogy amíg nem érzed jól magad, maradj otthon. Nem biztos, hogy ez az irányelv több közösségbe kilépő, még fertőzőképes személyt eredményezne.

Szerkesztőségi megjegyzés:

A CDC december 27-i intézkedésében (CDC Updates and Shortens Recommended Isolation and Quarantine Period for General Population) a házi karantén hosszának 10 napról 5 naposra csökkentését a következőkkel indokolta:

„A COVID-19-ről és az omikron variánsról jelenleg rendelkezésre álló ismereteink alapján a CDC lerövidíti a lakosság számára ajánlott izolációs időt. A COVID-19 vírussal fertőzött embereknek 5 napig kell elkülönülniük, és ha tünetmentesek, vagy tüneteik megszűnnek (24 órán keresztül nem volt lázuk), ezt követően 5 napig maszkot kell viselniük, amikor másokkal találkoznak, hogy minimalizálják a fertőzés kockázatát. A változtatást az indokolja, hogy a tudományos eredmények szerint a SARS-CoV-2 vírus átvitelének döntő része a betegség korai szakaszában történik, általában a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban és az azt követő 2-3 napban.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Why the 5-Day Isolation Period for COVID Makes No Sense

Prevalence of Positive Rapid Antigen Tests After 7-Day Isolation Following SARS-CoV-2 Infection in College Athletes During Omicron Variant Predominance

Diagnostic performance of rapid antigen tests (RATs) for SARS-CoV-2 and their efficacy in monitoring the infectiousness of COVID-19 patients

CDC Updates and Shortens Recommended Isolation and Quarantine Period for General Population