Visszafordítható a demielinizáció sclerosis multiplexben

A Laboratory Investigation folyóiratban május 26-án jelent meg a University of California, Los Angeles (UCLA) kutatóinak cikke, amelyben ösztriol adagolásával egér állati modellszervezetben képesek voltak visszafordítani a szklerózis multiplexben jelentkező demielinizáció folyamatát. A sclerosis multiplex (SM) progressziója során gyulladásos folyamatok arra sarkallják az immunrendszert, hogy az agykéregben lebontsák az idegrostokat körülelvő, védelmező mielinhüvelyt, meggátolva ezzel azt, hogy az agy elektromos jeleket küldjön és fogadjon. Az SM betegeknél az agykéreg elhalása fokozatosan egyre jelentősebb mértékű funkcióvesztést okoz, például kognitív hanyatlást, gyengeséget, valamint a látás és a szenzoros funkciók romlását. A jelenleg a klinikumban alkalmazott betegségmódosító kezelések (DMTs; disease modifying treatments) robusztus immunmoduláns hatást fejtenek ki a perifériás immunrendszerben, és egyre hatékonyabban képesek ugyan csökkenteni a relapszus kockázatát, de mind a mai napig nincs forgalomban olyan készítmény, amely a központi idegrendszer területén képes lenne a demielinizációs folyamat megállítására, vagyis a lebomló, pusztuló mielinhüvelyek visszaépítésére, remielinizációjára. Ebben hozhat változást a UCLA kutatóinak most közölt vizsgálata.

A UCLA kutatóinak figyelmét az keltette fel, hogy a terhesség protektív hatású az SM progressziójával szemben, különösen a harmadik trimeszterben, amikor a placentában termelődő ösztriol az anya szérumában a legnagyobb koncentrációban van jelen: ebben az időszakban dokumentáltan kevesebb a relapszus, és a funkcióvesztés üteme is csökken. A terhesség alatt (és különösen a harmadik trimeszterben a magzat agyának gyors növekedése miatt) a magzati idegrendszer és a szinaptikus plaszticitás kialakulása során jelentős mértékű mielinizációs folyamat zajlik. Fázis II. klinikai vizsgálatokban már sikerült kimutatni, hogy az ösztriolkezelés SM betegeknél gyulladáscsökkentő hatásokkal járt, csökkentette a gadolínium kontrasztanyagot halmozó (Gd+) léziók megjelenését, modulálta a perifériás immunrendszert, és visszaszorította a relapszus kockázatát. Direkt neuroprotektív hatást is feltételeztek a kutatók, mivel az ösztriollal kezelt betegeknél az agykéregben a szürkeállomány elhalása lelassult, különösen azoknál, akiknél a képalkotó vizsgálatok nem halmozó léziókat mutattak ki. Azonban itt nem csak a kérgi pusztulás lassult le, hanem a betegeknél javulás jelentkezett a kognitív teszteken elért teljesítményük tekintetében is.

Az ösztriolkezelés agykéregben jelentkező neuroprotektív hatásainak hátterében álló élettani mechanizmusok feltárása emberekben kihívást jelent, viszont SM állati modellszervezeteken jól modellezhető. Kiváló eszköz az SM-ben jelentkező szürkeállomány-patológia neurodegeneratív mechanizmusainak tanulmányozására a krónikus autoimmun enkefalitisz (EAE) C57BL/6 egérmodell, mivel itt a demielinizáció, az axonkárosodás, a mikroglia-aktiváció, a szinapszisok és a neuronok pusztulása is jól megfigyelhető. A kutatók ezért a modellekben mesterségesen betegséget idéztek elő, majd az első tünetek megjelenésekor (átlagosan a 15. napon) megkezdték az ösztriol adagolását. Három vizsgálati kart alakítottak ki: az elsőn az állatok placebót kaptak, a másodikon ösztriolkezelést, a harmadik kar pedig az egészséges kontroll állatokat tartalmazta. Az állatokat 45 napig tartották életben, de már ebben az időszakban is in vivo MRI vizsgálatokat végeztek, majd boncolást követően szövettani-neurológiai elemzés következett.

Az eredmények szerint a placebót kapó egerek szürkeállományának tömege a betegség hatására átlagosan 9,3%-kal csökkent, míg az ösztriollal kezelt karon a szürkeállomány pusztulása sokkal kisebb mértékű volt, és közel maradt az egészséges kontroll kar szürkeállomány-tömegéhez, ami az ösztriol védő hatását jelzi. Ennél is fontosabb eredmény azonban, hogy a kutatók azt is kimutatták, hogy a betegség megjelenését követően adott ösztriol nem csak a progresszió lassítására képes, hanem kuratív hatással is rendelkezik, vagyis képes az SM következtében már kialakult károsodások helyreállítására is. Ez az eddigi első olyan eredmény, amely az agykéregben végbement remielinizációról számol be, egyelőre állati modellszervezetekben.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Pregnancy hormone repairs myelin damage in MS mouse model

Neuroprotection in cerebral cortex induced by the pregnancy hormone estriol

Irodalmi hivatkozás:

Cassandra E. Meyer et al, Neuroprotection in cerebral cortex induced by the pregnancy hormone estriol, Laboratory Investigation (2023). DOI: 10.1016/j.labinv.2023.100189