B-vitamin-pótlás jelentősége Parkinson-kórban

A npj Parkinson’s Disease folyóiratban május 21-én jelent meg a Nagoya University kutatóinak cikke, amelyben újabb bizonyítékokkal szolgáltak a bélmikrobiom és a Parkinson-kór közötti kapcsolatra (korábbi cikkünkben már beszámoltunk egy hasonló eredményeket közlő tanulmányról: A bélben kezdődik a Parkinson-kór?) A mostani kutatás során egyrészt azt sikerült kimutatni, hogy Parkinson-kóros betegek székletmintáiban az Akkermansia muciniphila baktériumok száma növekedést mutatott, míg a Roseburia intestinalis és a Faecalibacterium prausnitzii fajok mennyisége csökkent. További elemzések rámutattak, hogy a riboflavin és a biotin bioszintézisében szerepet játszó gének aktivitása is csökken. Emellett összefüggést állapítottak meg az ezen gének által termelt fehérjék hiánya és a barrier épségének fenntartásában szerepet játszó anyagok alacsony szintje között: ez a gát normál működése során pont azt akadályozná meg, hogy a Parkinson-kórban megfigyelhető gyulladást okozó toxinok a véráramba juthassanak. A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a B-vitaminokkal való kezelés, amely ezeket a hiányosságokat orvosolja, valószínűleg hatásosan alkalmazható a Parkinson-kór kezelésére.

A Parkinson-kórra számos olyan fizikális tünet jellemző, amelyek akadályozzák a mindennapi tevékenységeket és a mobilitást - ilyen például a remegés, a lassú mozgás, a merevség és az egyensúlyproblémák. Bár a Parkinson-kór előfordulási gyakorisága különböző népességcsoportok között változhat, becslések szerint az 55 éves vagy annál idősebb egyének körülbelül 1-2%-át érinti. A különböző élettani folyamatokat nagymértékben befolyásolják a bélben található mikroorganizmusok, amelyeket együttesen bélmikrobiomnak nevezünk. Ideális körülmények között a bélmikrobiom rövid láncú zsírsavakat (SCFA-k; short chain fatty acids) és poliaminokat termel, amelyek fenntartják a barriert, ez pedig megakadályozza a toxinok véráramba jutását. A vérben lévő toxinok eljuthatnak az agyba, ahol gyulladást okoznak és befolyásolják a mentális egészség fenntartása szempontjából kritikus fontosságú neurotranszmissziós folyamatokat.

Annak érdekében, hogy pontosabban feltárják a bélrendszer mikrobiális jellemzői és a Parkinson-kór közötti kapcsolatot, a Hiroshi Nishiwaki és Jun Ueyama által vezetett kutatócsoport metaelemzést végzett a Japánból, az Egyesült Államokból, Németországból, Kínából és Tajvanról származó Parkinson-kóros betegek székletmintáinak felhasználásával. Az elemzés során olyan technikát alkalmaztak, amely a minta összes genetikai anyagát szekvenálja. Ez felbecsülhetetlen értékű eszköz, mert a kutatóknak jobb képet ad a minta mikrobiális közösségéről és genetikai összetételéről.

A kutatóknak feltűnt, hogy a riboflavin (B2-vitamin) és a biotin (B7-vitamin) szintéziséért felelős bakteriális gének aktivitása csökken a Parkinson-kórral diagnosztizált betegeknél. A riboflavin és a biotin vitaminok, amelyek mind az élelmiszerekből, mind a bélmikrobiomból származnak, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, és ellensúlyozhatják a Parkinson-kórhoz hasonló betegségekben megfigyelhető neuroinflammációt. A B-vitaminok döntő szerepet játszanak azokban az anyagcsere-folyamatokban, amelyek befolyásolják a rövid láncú zsírsavak és a poliaminok termelését és funkcióit: ez a két anyag fontos szerepet játszik a barrier épségének, funkcionalitásának fenntartásában. A széklet metabolitjainak vizsgálata mindkét típusú B-vitamin mennyiségének csökkenését mutatta ki a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.

Az eredmények a Parkinson-kór progressziójának lehetséges magyarázatára utalnak. “A poliaminok és a rövid láncú zsírsavak hiánya a bélnyálkahártya rétegének elvékonyodásához vezethet, növelve a bél áteresztőképességét - mindkét jelenséget már korábban megfigyelték Parkinson-kóros betegeknél” - nyilatkozta Nishiwaki. “A megnövekedett áteresztőképesség miatt a neuronok számára toxikus vegyületek kerülnek a véráramba, ami hozzájárul az alfa-szinuklein abnormális aggregációjához, aktiválja az immunsejteket az agyban, és hosszú távú gyulladáshoz vezet. Ezért a riboflavin és a biotin pótlását biztosító kiegészítő terápia ígéretes lehetőség a Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére és a betegség progressziójának lassítására.”

A tanulmány eredményei rávilágítanak a bélmikrobiom, a metabolikus útvonalak és a neurodegeneráció közötti összetett kapcsolat megértésének fontosságára. A következő években a kutatók azon dolgoznak majd, hogy a terápia személyre szabható legyen az egyes betegek egyedi mikrobiom-profilja alapján.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Link between gut microbiota and Parkinson's disease points to potential therapeutic route

Meta-analysis of shotgun sequencing of gut microbiota in Parkinson’s disease

Irodalmi hivatkozás:

Hiroshi Nishiwaki et al, Meta-analysis of shotgun sequencing of gut microbiota in Parkinson's disease, npj Parkinson's Disease (2024). DOI: 10.1038/s41531-024-00724-z