Elhízás és COVID-19 megbetegedés

A PNAS Nexus folyóiratban augusztus 27-én jelent meg a Harvard Medical School (Boston, Massachusetts, USA) kutatóinak cikke, amelyben a COVID-19 elkapására való hajlam és egyes kockázati tényezők (nevezetesen az elhízás, az életkor és a társbetegségek) közötti összefüggéseket vizsgálták. A vizsgálatban 687 ezer beteg (ebből 72 ezer SARS-CoV-2 pozitív) adatai szerepeltek, és a kutatás szándékosan a 2020. márciusa és 2021. január 25. között vizsgált betegekre összpontosított, hogy elkerülhetőek legyenek a vakcinázás miatti esetleges torzítások (ebben az időszakban még nem voltak széles körben elérhetőek az oltóanyagok). Az eredmények szerint az elhízás jelentősen, több mint harmadával növelte a SARS-CoV-2 vírusnak kitett betegeknél a COVID-19 elkapásának, azaz a megfertőződésnek a kockázatát.

A korábbi kutatások elsősorban a COVID-19 fertőzések patológiájára és a fertőzés súlyosságát befolyásoló tényezőkre összpontosítottak, de már ezek eredményei is kimutatták, hogy az idős kor, a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a magas vérnyomás jelentősen súlyosbíthatják a betegséget. Sajnos a SARS-CoV-2 fertőzésekre való fogékonyságot érintő tényezőkről szerzett ismereteink továbbra is korlátozottak.

Ezért a most publikált tanulmány célja pontosan az volt, hogy felmérje a SARS-CoV-2 vírus fertőzésének arányát, valamint annak összefüggését a lehetséges kockázati tényezőkkel, különösen a kóros testtömeggel (elhízás), a magas vérnyomással és az életkorral.

A hiányos adatokkal rendelkező résztvevők kizárása után 72 613 beteg (58,8% nő) került be az elemzésbe. A korosztályi rétegzés azt mutatta, hogy a 40-64 éves korcsoportba tartozó betegek domináltak a résztvevők között (39,7%), majd a >64 évesek (30%), a 20-39 évesek (24,7%) és a 13-19 évesek (3,5%) következtek. A gyermekkorú betegek aránya 2,2% volt. Az elhízás minden korcsoportban igen gyakori volt, a legmagasabb arányt a középkorú felnőttek (40-64 évesek) körében figyelték meg. A vizsgált időszakban az egyének 33,7%-a (n = 24 438) bizonyult elhízottnak. Az elhízás hasonló arányt mutatott mindkét nemnél (nőknél 34,2%, férfiaknál 32,9%).

A logisztikus modell eredményei azt mutatták, hogy a 72 613 fertőzésnek kitett betegből 18 447-nél alakult ki COVID-19 fertőzés. Az életkor szerinti fogékonyság 22,8% (>64 év) és 28% (13-19 év) között mozgott, a férfiak 26,4%-os, a nők 24,6%-os fogékonyságot mutattak, ami nem számít nagy különbségnek. Ezzel szemben a fertőzésnek kitett elhízott betegeknél lényegesen nagyobb volt a COVID-19-pozitivitás valószínűsége, mint nem elhízott társaiknál (OR = 1,34, ami a COVID-19-fertőzés 34%-kal nagyobb valószínűségét jelzi). A demográfiai értékelések (életkor, nem, megye) nem árnyalták ezeket az eredményeket: az elhízás következetesen a COVID-19-fertőzés jelentős prediktorának bizonyult.

A mostani tanulmány rávilágít arra, hogy az elhízás olyan kockázati tényező, amely a SARS-CoV-2 fertőzésre való fogékonyság 34%-kal nagyobb valószínűségével jár együtt, és alátámasztja a testsúlycsökkentő programok hasznosságát – amelyek más egészségügyi előnyeik mellett hatékony megelőző intézkedések lehetnek a COVID-19 terjedésének lassításában is.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New research uncovers how excess weight not only worsens COVID-19 outcomes but also heightens the chances of contracting the virus in the first place

Obesity and age are transmission risk factors for SARS-CoV-2 infection among exposed individuals

Irodalmi hivatkozás:

Joan T Matamalas, Sarvesh Chelvanambi, Julius L Decano, Raony F França, Arda Halu, Diego V Santinelli-Pestana, Elena Aikawa, Rajeev Malhotra, Masanori Aikawa, Obesity and age are transmission risk factors for SARS-CoV-2 infection among exposed individuals, PNAS Nexus, Volume 3, Issue 8, August 2024, pgae294, DOI – 10.1093/pnasnexus/pgae294, https://academic.oup.com/pnasnexus/article/3/8/pgae294/7736245