Alzheimer-kór diagnózis 91%-os pontossággal

A Journal of the American Medical Association folyóiratban július 28-án jelent meg a svédországi Lund University kutatóinak cikke, amelyben egy olyan vérteszt alkalmazásának eredményeiről számoltak be, amely 91%-os pontossággal képes diagnosztizálni a korai Alzheimer-kórt, szemben az orvosok átlagosan 60-70%-os diagnosztikai hatékonyságával. Az új tesztet a svédországi Malmöben található Skane Egyetemi Kórház és a Lund Egyetem Dr. Sebastian Palmquist által vezetett kutatócsoportja fejlesztette ki, de egyelőre rutinszerű használatra még nem kapott engedélyt.

Az Alzheimer-kór korai stádiumában a betegség progresszióját lassítani képes új gyógyszerek közelmúltbeli megjelenése sürgetőbbé tette egyszerűbb, pontosabb diagnosztikai tesztek kifejlesztését.

Az új teszt két olyan fehérjetípus relatív vérszintjére támaszkodik, amelyek felhalmozódását az agyban már régóta az Alzheimer-kór fő jellemzőinek tekintik, azaz a tau-kötegek és az amiloid plakkok mennyiségét méri. A teszt alkalmazása során lefolytatott vizsgálatban 1213 “kognitív tüneteket” mutató betegnél végezték el az új APS2 tesztet (APS: amiloid valószínűségi pontszám 2, amyloid probability score 2), és az eredményeket összehasonlították a szokásos háziorvosi vizsgálatok eredményeivel is. A betegek átlagosan 74 évesek voltak, összességében 23%-uknál “szubjektív kognitív hanyatlás”, 44%-uknál “enyhe kognitív károsodás”, 33%-uknál pedig már diagnosztizált demencia állt fenn. A háziorvosok vizsgálatai a standard, nemzetközileg elismert kritériumokra, valamint CT-vizsgálatokra és kognitív tesztekre támaszkodtak.

A cikk szerint az APS2 végül 91%-os pontossággal mutatta ki az Alzheimer-kórt a betegeknél, szemben az alapellátó orvosok 61%-os pontosságával. A vérvizsgálat eredményei még a demenciával foglalkozó szakorvosokét is felülmúlták, akik 73%-os diagnosztikai pontosságot értek el a fentebb részletezett betegpopulációban.

Az APS2 teszt működési elve a plazma foszforilált tau 217 (p-tau217) és a nem foszforilált tau 217 arányának mérésén alapul (a p-tau217 százalékában kifejezve), amelyet ezen felül még az amiloid-béta 42 és az amiloid-béta 40 plazmaarányával is kombinál, az eredmény megállapításához pedig előre meghatározott biomarker határértékeket használ.

A teszt által mért két fehérje közül érdekes módon messze a tau tűnt a legfontosabbnak. Olyannyira, hogy ha csak a tau fehérjét mérték volna a vizsgálat során, akkor csaknem ugyanilyen nagy pontossággal (90%-kal) diagnosztizálták volna az Alzheimer-kórt a kutatócsoport megállapítása szerint.

A cikket a JAMA folyóiratnál bíráló lektorok szerint a teszt felhasználása úgy képzelhető el, hogy ha valaki kognitív hanyatlás gyanújával keresné fel háziorvosát, akkor az orvos elvégezné az összes olyan vérvizsgálatot, amelyet általában is elvégezne, hogy kizárja a kognitív hanyatlás minden más okát, és emellett elvégezné ezt az új vérvizsgálatot, amely az amiloid és a tau szintjét mutatja ki a vérben. A tesztet kifejlesztő Palmquist professzor szerint a vérvizsgálat soha nem lesz az egyetlen eszköz az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására. Ez azért van így, mert egyrészt az Alzheimer-kór esetében évekig is eltarthat, amíg a betegség kialakul az agyban, másrészt a korai Alzheimer-kórra emlékeztető tüneteket más betegségek is okozhatják.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Blood test 91% accurate at predicting Alzheimer's, outperforming doctors

Blood Biomarkers to Detect Alzheimer Disease in Primary Care and Secondary Care

Irodalmi hivatkozás:

Sebastian Palmqvist et al, Blood Biomarkers to Detect Alzheimer Disease in Primary Care and Secondary Care, JAMA (2024). DOI: 10.1001/jama.2024.13855

Stephen Salloway et al, Are Blood Tests for Alzheimer Disease Ready for Prime Time?, JAMA (2024). DOI: 10.1001/jama.2024.12814